Nem pihenhetnek a munkagépek
2025. 02. 26. | Horváth Ferenc– Folytatjuk a soproni utak, utcák felújítását – nyilatkozta lapunknak dr. Farkas Ciprián polgármester. A munkálatokra összesen 6 milliárd forint áll...
Legyen az egy szoba, egy park vagy egy iroda – sokan nem is gondolják, de minden tér vagy helyiség nemcsak passzív háttere a leghétköznapibb emberi cselekvéseknek, hanem aktívan alakítja is azt. A miértekről Sipka Bence pszichológus mesélt.
Környezetünk nagyban befolyásolja a döntéseinket, érzéseinket, viselkedésünket. – Evolúciós „örökség”, hogy az emberek nagy többsége nem szereti a központi, nyílt területeket, helyettük jobban preferálja a „búvóhelyeket” – kezdte Sipka Bence pszichológus. – Gondoljunk csak a barlangokra! Nem tudatosan, de nagy parkok esetében általában nem középen vágunk át, hanem a széleken haladunk. Éttermekben is sokszor azt a helyet választjuk, ahonnan rálátunk az ajtóra. Mindez a túlélési ösztöneinkre vezethető vissza.
Térhasználati „szabályaink” kicsi korunktól kezdve személyiségünk részét képezik, majd életfázisaink változásával folyamatosan alakulnak. Nemcsak ezek, sok egyéb tényező is befolyásolhatja, hogy hogyan érezzük magunkat az adott helyiségben. A növények például pozitív hatással lehetnek a viselkedésünkre, csakúgy, mint a természetes fény. A zöld színhez is evolúciós kötődésünk van: megnyugtató, kellemes hatással van ránk a természethez visszavezethető kapcsolatunk miatt.
– A legtöbb ember sokkal barátságosabbnak és biztonságosabbnak gondol egy olyan otthont, ahol kisállatok is élnek. Hiszen ha ők biztonságban érzik ott magukat, a bensőségesség érzése ránk is átragad – mutatott rá a pszichológus.
Történetek, emlékek miatt tudunk kapcsolódni épületekhez, városokhoz, tájakhoz. Ezekben fontos szerepet játszik még a szüleinkhez visszavezethető kötődésünk. – Például aki lakótelepen nőtt fel, élete későbbi fázisában is szívesebben költözik egy panellakásba, ellentétben azzal, aki egy hatalmas kertes házban töltötte a gyermekkorát – hangsúlyozta Sipka Bence.
Személyiségünk részévé válik a szülővárosunk is. Mikor egy beszélgetés során szóba kerül az adott település, hajlamosak vagyunk azt mondani „hogy nálunk ezt így csinálják”, mintha a város a miénk lenne. – Szülővárosunkat legtöbbször az identitásunk részének tekintjük. Pszichológiai szempontból azt is a miénknek érezzük, amit az ablakon kinézve látunk. Sopronban ez az identitástudat tetten is érhető: nem véletlen, hogy itt alakult meg az ország első városszépítő egyesülete – zárta a pszichológus.
– Folytatjuk a soproni utak, utcák felújítását – nyilatkozta lapunknak dr. Farkas Ciprián polgármester. A munkálatokra összesen 6 milliárd forint áll...