A Geissel család tulajdonában volt az az 1400 körüli évekből származó kecskefejes bőr tornapajzs, melyet az egykori bencés rendházhoz tartozó káptalanteremben, egy biztonságos üvegszekrényben őriznek. A biztonságra annál is inkább szükség van, mert eddigi ismereteink szerint ez a maga nemében egyedülálló darab nemcsak Magyarországon, hanem tágabb kitekintésben is ritkaságnak számít.

Házi Jenő középkori okleveles kutatásaiból derült ki, hogy a „kecskés címerű tornapajzs” a 14. század közepén a város egyik patrícius családjának, a Geissel famíliának a tulajdona lehetett. Geissel (Geisel, Gaissel) Henrik 1367-ben barátaival egyetemben megölt egy nemesembert, ami fővesztéssel járt volna, ha a végrehajtás elől a tettes(ek) nem menekült(ek) volna Ausztriába. Hosszú huzavonát követően (a kiadatás akkor sem volt egyszerű) az a megegyezés született, hogy a család felajánlotta a vagyonát templom építésére, illetve a ferences rendi szerzetesek már létező templomának megnagyobbítására. Az adományból a gótikus templomot részben átépítették, és ekkor készült el a tornya. A kapu fölé a Geissel patrícius család címerében szereplő kecskefigura került, ezért nevezik a volt ferences, majd bencés Fő téri Nagyboldogasszony-templomot Kecske-templomnak, és ezért látható a család egykori tulajdonát képező tornapajzson is egy bőrből formált kecskefej.

Az ovális tornapajzs minden bizonnyal részt vett egykoron lovagi viadalon is, de vélhetőleg leginkább csak parádézás alkalmával volt használatban. A fából készült pajzs belülről sertésbőrből készült egy rétegű pergamennel van borítva, míg a külső lapját két réteggel fedték, ami egyúttal alapot szolgáltatott a címer festéséhez is.

Fotó és szöveg: Pluzsik Tamás

Tekintse meg kvízünket!