– A kollégáim szóltak, hogy a férfi fodrászatban rosszul lett valaki, odarohantam, addigra már nem is voltak életfunkciói: megállt a szíve, nem volt keringése – idézi fel a januári napot Gosztom Norbert. – Abban a pillanatban nekiálltam az újraélesztésének: mellkaskompresszióval, az orrán keresztül a befúvásos lélegeztetéssel, miközben a többiek hívták a 112-es segélyszámot. A mentők megérkezése után még jó hosszú ideig közösen küzdöttünk tovább a fiatalember életéért már eszközökkel és vénán keresztül adott gyógyszerekkel is. Nagyjából 30–32 perc eltelte után tért vissza a fiatalember spontán légzése, keringése, utána szállították rohammentővel a szombathelyi kardiológiára.

A 26 éves férfi addig makk-

egészséges volt, sportos életmódot élt, semmiféle előjele nem volt a „hirtelen szívhalálnak” nevezett jelenségnek. Légiutas-kísérőként dolgozik, így rendszeresen alapos orvosi vizsgálatban részesült. Csodával határos, hogy nem csupán túlélte a szívleállást, de nem lett semmiféle maradandó károsodása sem. Jelenleg teljesen jó fizikális és mentális állapotban van, most kezdődik az utókezelése. Gosztom Norbert néhány évtizeddel ezelőtt a mentőszolgálatnál dolgozott, ott szerezte meg az életmentéshez szükséges tudást. Meglátása szerint mindenkinek el kellene végezni egy újraélesztési tanfolyamot:

– Egyre gyakoribb a hirtelen szívmegállás, az én esetem is mutatja: soha sem tudhatjuk, hogy mikor lesz a közelünkben rosszul valaki – emeli ki Gosztom Norbert. – Sok minden múlik azon, hogy mi történik abban a néhány percben, amíg a mentő kiérkezik. Hiába lehet ma már az interneten is megnézni, hogy milyen lépések szükségesek egy újraélesztésnél, ha az adott pillanatban bepánikolunk, mert nem gyakoroltuk a mozdulatokat egy felsőtestű torzón szakember segítségével. A mentőállomás munkatársai időpont-egyeztetés után ingyenesen tartanak ilyen foglalkozásokat.

Gosztom Norbert szerint nagyon fontos lenne, hogy az iskolákban beépítsék a tanrendbe az elsősegélynyújtás, újraélesztés alapjait, mert akkor felnőhetne egy nemzedék, amelynek tagjai számára természetes lenne, hogy mit tegyenek, ha a közelükben rosszul lesz valaki.