Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Felkavaró

Jegyzet

Felkavaró

| Huszár Judit | Városi hírek

„Jaj, ne! Már megint!” Szinte hallom, ahogy elvékonyodó hangon mondja. Ismét ő fulladt ki először, megint miatta lett kollektív büntetés.

Mi, többiek egy idő után már szúrós szemmel néztünk rá. Hiszen senki nem akart plusz fekvőtámaszokat nyomni, vagy futni az újabb köröket mezítláb a pályán. Elkezdett idegesíteni minket, és egyre lekezelőbben beszéltünk hozzá, mert ő volt a leggyengébb, a leglassabb, a legpuhább. És miatta szenvedtünk.

Vagy hogy is van ez? Tényleg miatta szenvedtünk vagy egy elavult (?) pedagógiai módszer miatt? Hiszen mindig van a csapatban egy leggyengébb, egy leglassabb, egy legpuhább. De a cél az, hogy ő (is) fejlődjön. Persze, bosszantó, ha a többieket hátráltatja. De szerintem akkor sem lehet az a megoldás, hogy őt megalázzuk, bántjuk (akár fizikailag is), elvesszük az önbizalmát, míg el nem megy magától. Márpedig ha visszagondolok a 25 évvel ezelőtti eseményekre, akkor így történt.

És sajnos akkor még nem jöttem rá erre. Én is haragudtam rá, én is arcokat vágtam, a háta mögött nevettem is rajta.

Hogy miről jutott most ez eszembe? Arról, hogy a közelmúltban egy 12 éves lány öngyilkos lett. Felakasztotta magát, mert az osztálytársai bántották, cikizték, kiközösítették.

Felkavart a hír, sokáig nem tudtam napirendre térni felette – talán még most sem. Az én lányom nemsokára 9 lesz. Három év pedig hipp-hopp elrepül. Maholnap nekem is attól kell félni, hogy valami szörnyűséget tesz magával, vagy pont ő taszít a halálba másokat? Mennyi bántást bír el egy gyerek, és mik az első ijesztő jelek? Mikor kezdjünk el beszélni a problémáról? Én másnap reggeli közben elkezdtem… Lehet, korainak tartja, magam sem tudom… Elmondtam neki röviden a történetet, és azt, hogy ha bárki bántja, azonnal szóljon. Meg azt is, hogy neki sem szabad ártani másoknak. Eszébe jutott az ismert focis szlogen: a gyűlölet nem pálya. Ez tetszett nekem is. És arra is megkértem, hogyha azt látja, hogy mást megaláznak, akkor is szóljon. Például a pedagógusnak. Mert segítséget kérni sem mindenki tud és nem is mer…

25 éve nekem is segíteni kellett volna, vagy legalább nem kinevetni szegényt. Nem tettem meg, sajnos. De talán a lányom ügyesebb lesz. Azt hiszem, sokat kell még beszélgetnünk erről, hogy így legyen…

Tekintse meg kvízünket!

Kapcsolódó cikkek

Biztató a jövő is!

Biztató a jövő is!

2025. 06. 04. | Horváth Ferenc

Dr. Farkas Cipriánt, városunk polgármesterét választották az „Év polgármesterének”. Az elismerést kedden vette át Esztergomban, a Városi Polgármestere...