– Klasszikus építési beruházásnak tekinthető a Fertő-part?

– Ez nem egy „építészeti” beruházás. Ez a Fertő-táj bekapcsolása a hazai turisztikába. Hogy ebben a tájépítészet szerepe jelentős volt-e? Igen. Elengedhetetlen. A tájépítészet feladata számomra az, hogy az ember tevékenységét képes legyen beilleszteni, szervesíteni úgy a környezetbe, hogy kompenzálni tudja a környezetterhelést. Ez sok projektben nem tud még megvalósulni, de itt egy olyan léptékű zöld érték is épül, ami képes elnyelni a terhelést, mi több, ezzel meg is védi a természeti környezetet.

– Milyen alapelvek mentén alakult ki a tájépítészeti terv?

– Egyszerű. Honos növények által dominált. Könnyen üzemeltethető. Natúr, ahol a terhelés nem akkora, például az ökoparkban, és intenzívebb ott, ahol a terhelés magasabb fokú, mint például a kikötők partján. De ez nem szimplán tájépítészeti terv, hanem sok együtt dolgozó szakág a tájépítész által is összecsiszolt szakmaisága. Lesz helyi vízszikkasztás. Sok munka kellett ahhoz, hogy az itt lehulló esőcsepp ne vezetékbe kerüljön. Gondoljanak csak bele, hogy hány városi vízfolyás kiszáradt medrét ismerik, mert a csapadékvíz nem oda, hanem általában a csatornahálózatba kerül.

– Természetvédelmi területen járunk, ahol különösen fontos a természeti élővilág és környezet megóvása, tiszteletben tartása. Ez a szempont hogyan tud érvényesülni a Fertő-parti beruházás kapcsán?

– Ez a terület már eleve mesterséges volt és ma is az. A Fertő tó vízszintje és így maga a tó is az, hiszen egy gát és zsilipje szabályozza a vízszintet. Ha magára hagynánk ezt a területet, hamar feltöltődne, és megváltozna a mostani egyensúly. Ez a hely arra való, hogy az ide látogató ember megismerje a természetet, hiszen arra szüksége és igénye van, de mindezek mellett annak valós, több nagyságrenddel nagyobb érintetlen területét egyáltalán ne bolygassuk.

– Engedje meg, hogy egy gondolatot idézzek a honlapjukról: „Meggyőződésünk, hogy olyan hiteles emberi környezet kialakításában tudunk részt venni, ami mind a tágabb fizikai és szellemi kontextusában, mind részleteiben magas szinten képes megfelelni a használói – és az alkotói – igényeknek.”. Mi teszi hitelessé a Fertő-partot, a beruházást, annak szakmai–tájépítészeti tartalmát?

– Erről nekünk nehéz beszélni. Ezt annak kell majd éreznie, aki idelátogat körülbelül három évvel a telepítések után. Amikor már a fák fáknak, a cserjék vesszői pedig bokroknak látszanak. Számomra a jóra, jobbra való törekvést jelenti. Ennek kell itt látszania majd. A kiválasztott növényeken kívül a berendezési tárgyakban, a medencéből megélhető (tér)élményben. Talán akkor leszek a legnyugodtabb a hitelesség tekintetében, ha az ide látogatók számára egy egyértelmű, magától értetődő térrendszerre sikerül ráépítenünk a sokszínű igényekre reagálni képes funkcióláncot. Magyarul, akkor dolgoztunk jól, ha az emberek többségének nem jutunk eszébe, hanem csak egyszerűen jól érzik magukat.

– Ha a beruházás egészét nézzük, mit lehetett megőrizni a korábbi tájelemekből, miért és hogyan?

– A fás állomány menthető részét megőriztük. De a szikes környezet kemény feladat a növényeknek. Sajnos sok balesetveszélyes állapotú egyed volt a területen. A cserjés területek egy részét is megóvjuk az északi területen. Az is fontos cél volt, hogy a korábban a partról feltáruló tájképben ne álljon be zavaró változás.

– Van-e a tájépítészeti tervnek olyan része, ami különösen is kedves Önnek, amire büszke?

– Személyesen nagyon kedvesek számomra a játszóterek. Mert a befogadó, előítélet-mentes gyerekeken keresztül tud majd igazán hatni ez az egész park. Nekik kell itt olyan élményeket szerezniük, hogy azokra alapozva teljes családok ökológiai környezetünkhöz való hozzáállása megváltozzon. Büszke pedig arra vagyok, hogy a munka kapcsán megismert, kicsit később induló, párhuzamosan futó osztrák projektek nagyon hasonló következtetésekre, megoldásokra jutottak, mint mi.

Forrás: fertopart.hu