Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Gróf Széchényi Antal síremléke

Látta már? – soproni épületek, szobrok, műemlékek

Gróf Széchényi Antal síremléke

| Pluzsik Tamás | Városi hírek

A Széchényi család Nógrád megyéből származik, nevét Szécsény mezővárosról eredezteti.

Első kiemelkedő alakja, a családi vagyon megalapozója Széchényi György (1592–1695), aki egy viszonylag későn induló papi pályán futott be karriert. A „legnagyobb magyar”, Széchenyi István nagyapja, gróf Széchényi Antal (1714–1767) már ifjú korában eldöntötte, hogy a katonai pályát választja magának élethivatásul. A 9. soproni huszárezredben kezdődött a karrierje. Hamarosan kapitányi tisztséget töltött be Kőszegen, majd ezredével Olaszországba vezényelték, de a béketárgyalások nyomán harci eseményekben már nem vett részt. Hazatérve feleségül kérte és vette mostohaanyja húgát, Barkóczy Zsuzsannát.

1741-ben költöztek el a birtokközpontnak számító, az Esterházyaktól bérelt fertőszéplaki kastélyból a kiscenki birtokon álló kúriába és a majorházba. Ez az épület akkoriban négyszobás, földszintes, náddal fedett ház volt. Berendezkedni nem tudtak, az osztrák örökösödési háború ismét a harcmezőre szólította az ifjú férjet. Széchényi Antal katonai előmenetele töretlen volt, az örökösödési háború végére brigadérossá nevezte ki Mária Terézia, s a hadseregtől mint altábornagy búcsúzott el.

Széchényi Antal épített kastélyt a régi cenki kúria helyén, a híres hársfasort pedig felesége, Barkóczy Zsuzsanna telepítette, aki férje halálakor a következő sorokkal búcsúzott tőle: „Elvesztettem tehát fejemnek ékes koronáját, életemnek gyönyörűségét, szívemnek mássát, legkedvesebb kincsemet, gyámolomat, pártfogómat, egy szóval mindenemet örökre elvesztettem. Ezen megtéríthetetlen káromnak említésére folynak könnyeimnek árjai, zokog fájdalmátul majd elnyomatott szívem.”.

Gróf Széchényi Antalt 1767-ben a volt ferences, a későbbi bencés templomban temették el, hamvai azonban ma már nem ott pihennek, hanem a nagycenki temetőben. Mellszobrával ékesített, de sajnos megrongált (a templomot ugyanis az 1790-es évek végén szénatárolásra használták) síremléke maradt a régi helyén, az úgynevezett Kapisztrán szószék (lásd: A Kapisztrán-szószék a Kecske-templomban, Soproni Téma, 2020. március 11.) szomszédságában.

Fotó és szöveg: Pluzsik Tamás

Tekintse meg kvízünket!

Kapcsolódó cikkek