Dr. Házi Jenő 1892-ben született. – Szülőfaluja a csallóközi Vásárút, amelynek határában „tiszta búza terem”, és a Duna mentén gazdag tölgyerdő reng. Ennek az ősi magyar falunak népi, paraszti talajából nőtt ki Házi Jenő, majd 1917-ben történelem–földrajz szakos tanári végzettséggel és az első világháborúban szerzett kétszeri súlyos sebesüléssel került Sopron város levéltára élére. Alig telepedett meg, ismét tovább akarta sodorni az élet vihara. A győztes nagyhatalmak Nyugat-Magyarországot Sopronnal együtt 1919 szeptemberében Ausztriának ítélték. Sopron megmentéséért a hatvanöt évvel ezelőtt vívott küzdelemben derekasan kivette a részét – fogalmazott a Soproni Szemlében írott nekrológjában Horváth Zoltán (1931–2012) főlevéltáros, aki később utódja lett Házi Jenőnek a Soproni Levéltár élén.

Házi Jenő 1937-től részt vett a Soproni Szemle szerkesztésében, a következő évben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, ahonnan méltánytalanul 1949-ben több mint száz akadémikustársával együtt kizárták. 1990-es rehabilitálását sajnos már nem érte meg. Választmányi tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak.

1921 és 1943 között tizenhárom kötetben írta és szerkesztette egybe a Sopron város oklevéltárát, mely mindmáig a magyar várostörténet egyik legjelentősebb forrásgyűjteménye. A ma már könyvritkaságnak számító Soproni polgárcsaládok 1535–1848 című, kétkötetes műve 1982-ben jelent meg az Akadémia Kiadónál. Házi Jenőt 58 éves korában fegyelmi úton kényszernyugdíjazták, ezzel „honorálták” többek között azt, hogy a háború alatt szembeszállt a nyilasokkal, zsidó családokat segített, hogy 1945 legnehezebb napjaiban a saját testével védte a levéltárat úgy, hogy éjszakánként annak padlóján aludt. 1946-ban fellépett a soproni németség igazságtalan, kollektív büntetése, a kitelepítés ellen. 1986-ban, 94 éves korában halt meg, Sopron azonban nem feledkezett meg róla: születésének 100. évfordulóján nevével jelzett alapítványt hoztak létre, amelynek célja a helytörténeti kutatások támogatása, Sopron történetéhez kapcsolódó tudományos munkák megjelentetése. Az Sz. Egyed Emma szobrászművész által készített emléktáblát 1993 októberében dr. Kosáry Domokos, az MTA elnöke avatta föl.

Fotó és szöveg: Pluzsik Tamás

Tekintse meg kvízünket!