– A könyvem ugyan a közelmúltban jelent meg, de valójában több mint tíz évig dolgoztam rajta – kezdte Takács Gábor. – A folyamatos változásokat is figyelembe kellett vennem, hiszen a nyelvünk fejlődése, új szavak létrejötte következtében a helyesírási szabályaink is állandóan változnak. Így például az e-mailt már írhatjuk ímélnek, a spray helyett pedig ma már írhatunk sprét vagy szprét, még akkor is, ha ezt a Word a számítógépünkön piros hullámos vonallal rendszerint aláhúzza.

– A helyes magyar írás már diákkoromban az érdeklődésem középpontjába került – folytatta az egykori nyelvtanár. – Az ELTE bölcsészkarán azután olyan professzoraim voltak, mint Kniezsa István, aki hosszú ideig a helyesírási bizottság elnöke volt, valamint Fábián Pál, aki a nyelvművelés, a szókészlettan, a stilisztika és a helyesírás avatott tudósa volt. Mindezeken túl mindmáig gyakran fölhívnak barátaim, egykori kollégáim, hogy ezt vagy azt hogyan kell helyesen írni. Úgy gondoltam, hogy praktikus volna összefoglalni bizonyos tárgyköröket, hogy például mikor kell és mikor nem kell mondat közben vesszőt használni, mi is az a „mozgószabály”, hogyan írjuk a rövidítéseket és a mozaikszavakat.

– Sokszínű nyelvünknek az egyik örök problémája az egybe-különírás, így például a nyitva tartásból nyitvatartás lett, igaz, hogy némi jelentésbeli eltéréssel mindkét alak helyes – tette hozzá Takács Gábor. – Könyvemben ennek a témakörnek is külön fejezetet szenteltem szemléltető példákkal, az utolsó oldalakon pedig összegyűjtöttem azokat a szavakat, melyeknek helyesírása megváltozott. Az ésszerű helyett például észszerűt kell írni, és hogy egy aktuális példát is mondjak: nem paraolimpia, hanem paralimpia a helyes alak. Szeretném, ha mindazokhoz eljutna munkám, akik arra törekszenek, hogy helyesen, a szabályoknak megfelelően írjanak, és szabatosan fejezzék ki magukat írásban és szóban egyaránt.