„Sopron városában azt tapasztaltam, hogy komoly zenei életet élnek az emberek. A Liszt Ferenc Művelődési Házban minden szobában próbáltak, és mindenki hangszerrel jött-ment. S mivel a szobor, amelyet a soproniak kértek tőlem, majd odakerül a művelődési ház kertjébe, megszületett a hegedűs kislány ötlete” – nyilatkozta a Művészet című lapnak 1974-ben Martsa István.

A szobor felállítására a kamarakórusok országos fesztiváljának nyitóünnepségén került sor 1976 júniusában. Sajnos az alkotás hamar a vandálok céltáblájává vált, pontosabban a kislány hegedűjének a vonója, amit rendszeresen elgörbítettek, sőt többször le is törtek, nyilván heccből, hisz abban az időben még nem volt „divat” a színesfémtolvajlás. „Nem a szobron múlik, hogy nem tölti be hivatását: a hegedűhöz elválaszthatatlanul tartozó vonónak harmadszor is „lába kelt”. A jelek szerint a június végi Soproni Ifjúsági Napok valamelyik „vendége” vitte magával emlékként.” – írta a Hegedűs, vonó nélkül című cikkében a Kisalföld 1978 augusztusában.

Az alkotást a ’90-es évek elején lebontották, és az Erkel Ferenc ének-zene tagozatos általános iskola (fehér iskolának is nevezték) előtt állították fel újra. A 2000/2001-es tanév kezdete óta a Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskola működik az épületben, előtte áll a Lány hegedűvel – immáron több mint négy évtizede vonó nélkül…

Fotó és szöveg: Pluzsik Tamás