– A történtek emlékezete bár kitörölhetetlenül élt az emberekben, üzeneteit mindig az adott kor hivatalos ideológiája alapján válogatták – mondta dr. Tóth Imre történész, a Soproni Múzeum igazgatója. – 1848/49 után leginkább csend övezte március 15-ét, csupán néhány „áthallásos” rendezvény volt, mint Vörösmarty Mihály 1855-ös temetése, amely valódi nemzeti gyászünneppé vált, vagy 1859-ben Kazinczy Ferenc 100. születési évfordulójáról való megemlékezés. Közben mélyen meggyökeresedett Kossuth Lajos kultusza.

1848–49 megítélésében változást hozott az 1867-es kiegyezés, ami után hivatalosan nem tiltották a 48-as megemlékezéseket, de az osztrák–magyar együttműködés érdekében nem is támogatták azokat. A hangsúlyt igyekeztek 1848. április 11-re, azaz a polgári átalakulást szolgáló törvények uralkodói szentesítésének napjára áthelyezni. 1898-ban, a fél évszázados évforduló alkalmából hallgatólagosan elfogadták március 15-e megünneplését, de állami ünneppé továbbra sem válhatott. Erre 1927-ben gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter indítványára került sor, de a világosi fegyverletétel és az aradi kivégzés gyásznapjai jobban illeszkedtek a trianoni Magyarország hangulatához. A második világháborút követően a kommunista uralom ismét próbálta elhallgatni az egykoron történteket, 1951-ben március 15-ét hivatalosan is törölték a munkaszüneti napok közül. 1848 főszereplői közül a plebejus Táncsics Mihályt és Pefőfit emelte magasba a pártemlékezet. Fordulatot hozott az 1956-os forradalom, mely ’48 szimbolikáját használta, ezért a vérbe fojtása után március 15. üzenetét ismét el kellett hallgatni. Később a hatalom azzal próbálta a jelentőségét csökkenteni, hogy 1967-ben Forradalmi Ifjúsági Napok (FIN) néven összekapcsolta március 15-ét a Tanácsköztárság kikiáltásának napjával, március 21-ével és április 4-ével, a 1945-ös „felszabadulás” ünnepét. Idővel a Kádár-rendszerben, a szovjet birodalom árnyékában helyet találtak az emlékezetben az óvatos „reformer” és a Habsburg birodalommal való konfrontációt kerülő gróf Széchenyi Istvánnak is. A rendszerváltás után az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította ismét hivatalos nemzeti ünneppé március 15-ét.