Soha máskor nincs annyi árnyalata a zöldnek, mint áprilisban és májusban. Ilyenkor a legvirágosabb a város, ezer és ezer színben pompáznak a közterületek és a házak előkertjei, kertjei.

Mi, soproniak szerencsések vagyunk, mert bármerre is indulunk el, körülvesz bennünket természet: az Alpok szelíd nyúlványai és a Fertő-táj adja a kereteket. A Kurucdombról gyönyörű látvány a napfényben fürdőző, de még hófödte Schneeberg vagy a Balfi-dombságról az elénk táruló sárgás-barnás nádrengeteg, egy-egy megcsillanó belső víztükörrel, s akkor még nem is írtam a Lövérek, a Szárhalmi-erdő vagy a Virágvölgy rejtett csodáiról, amelyek felfedezése minden évszakban egyedülálló élményt jelent.

Mondják, a tavasz a legszebb évszak. Ezzel nehéz vitatkozni, azonban az ősz is varázslatos Sopronban. De most még csak május van. Aki tesz egy kis sétát a Várkerületen, s leül egy kávézó teraszára, azt hiheti, hogy valamelyik mediterrán városka sétálóutcájának a forgatagába került. Valóra vált a Lövér Szálló egykori igazgatójának, Vránich Istvánnak az álma, hogy a Várkerület egy olyan korzó legyen, ahol egymást érik a kávézók, a cukrászdák, a finom soproni borokat kínáló teraszok. Ma már ott tartunk, hogy a Pannónia várkerületi oldalán is egyre több helyen tudunk megpihenni, egy jót beszélgetni vagy csak nézelődni.

Persze, hogy kialakulhasson ez a mediterrán életérzés, olyan környezetre volt szükség, amely lehetővé tette, hogy egyre több terasz nyíljon, hogy az embereknek kedvük legyen éppen itt leülni beszélgetni, borozgatni, vagy csak elmajszolni egy finom süteményt.

Úgy gondolom, a Várkerület jó példa arra, hogy mit lehet elérni egy jól sikerült, zöld elemeket is tartalmazó koncepcióval.

Ilyenkor, tavasszal szinte újjászületik a város, s mi magunk is megújhodunk. Az első napsugarak megváltoztatják az életünket, s vágyunk rá, hogy „kiszabadulhassunk” otthonainkból, s élvezzük ezeket a csak egy esztendő múlva visszatérő pillanatokat.

Akár egy várkerületi teraszon egy pohár bort kortyolgatva.

Tekintse meg kvízünket!