– Főtitkár úr, milyen éve volt a borvidéknek, sikerült előrébb lépni az elmúlt évekhez képest? Ha igen, ez miben nyilvánult meg?

– Jó éve volt a borvidékünknek. Az aszály – az Alföldhöz képest – kevésbé sújtott minket, növényvédelmi szempontból könnyű volt, és a tavalyihoz képest emelkedtek a termésátlagok. A Covidot követően ismét voltak rendezvények, ahol kimérhették a boraikat a gazdák. A Fertő-parti beruházáshoz kapcsolódó pályázatból sok pince meg- és felújíthatta a borkóstoló-helyiségeit, modernizálhatta azokat. Szintén ennek a pályázatnak köszönhetően végre jutott pénz a soproni bormarketingre is: több alkalommal érkeztek országunk más részeiből szakemberek megismerni, kóstolni borainkat. Hiányzó marketinganyagok készültek el, új lesz a borvidéki honlap, és nemsokára gazdagodunk egy minden igényt kielégítő, modern vinotékával is.

– Hol tartunk most – összehasonlítva helyzetünket a többi borvidékkel?

– Úgy vélem, nagyot nyitottunk a világ felé, jó kezdeményezések indultak el, a többi borvidékhez képest viszonylag jól állunk. Nagy öröm számomra, hogy kialakult egy bormarketing-stratégia, amelynek megvalósítása már elkezdődött. Nagyon remélem, hogy a következő években is folytatódik, mert a bor világában is az állandó jelenlét számít igazán, nem pedig a fel-feltűnő csillogás.

– Mire számíthatunk? Milyen borok készül(het)-nek az idei termésből?

– Az idei termésből szerintem kiváló borokat lehetett készíteni. A friss fehér- és rozéborok már palackokban pihennek. Az első borversenyek eredményei azt tükrözik, megérte a szőlőben és a pincében fáradozni. Idén is borvidékünkről származik az első forgalomba kerülő újbor Magyarországon (a Taschner Pincészetből – a szerk. megjegyzése). Noha nem látjuk, hogy milyen telünk lesz, legfeljebb csak jégbort nem tudunk idén készíteni. A vörösborok ígéretesen fejlődnek, sokan már elvégezték az első fejtést is.

– Milyen gondjaik, problémáik vannak a szőlészeknek és borászoknak?

– Természetesen vannak problémák, ezek az egész ágazatot sújtják: a kevesebb csapadék hosszú távon nem kedvező. A szőlő felvásárlási ára ugyan nőtt, de nem eléggé. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a bor ára is csak kismértékben tudott emelkedni a többi élelmiszerhez képest, és ez meghatározza a felvásárlási árakat. Sajnos zsugorodik a borvidékünk mérete, különösen az idősebb, kis területtel rendelkező termelők hagynak fel a műveléssel. A szőlő művelési költségei jelentősen nőttek: nemcsak az üzemanyag és növényvédő szerek ára lett magasabb, hanem a munkaerő ára is. Az osztrák munkaerőpiac jelentős elszívó hatással bír, aki ma Sopronban munkaerőt akar felvenni, magasabb bért kénytelen fizetni, mint a tőlünk keletebbre fekvő borvidékek gazdái.

– Milyen soproni borokat ajánl karácsonyra és szilveszterre?

– Közelednek az ünnepek, ez jó alkalom a borfogyasztásra. Természetesen mindenki a saját ízlésének megfelelően válasszon bort és szilveszterre pezsgőt, de érdemes meghallgatni a gasztronómusok ajánlását is: halakhoz, szárnyasokhoz fehéret vagy rozét, míg sötétebb húsból készült ételekhez vörösbort fogyasszunk! Ha pedig bejgli kerül az asztalra, találunk néhány soproni termelőt, akinek az édes–nemes zenitje vagy zöld veltelinije lehet jó kísérő. A forralt bor szezonja pedig csak most kezdődik igazán.