Gyakran mondják, hogy nincs „élet” Sopron történelmi belvárosában. Bezzeg régen! Az érzetünk sok esetben csal, hiszen már évszázadok óta nem a belső várfalgyűrűk által bezárt történelmi belváros volt a mindennapi élet centruma. Persze a rendezvényeken készült fotókon számtalanszor megtapasztaljuk, hogy nagy tömeg verődik össze, de ez régen is így volt. A piac már az újkor idején a városmag három falgyűrűjén kívülre került. Vásározók népesítették be a Várkerületet, és házak is épültek az egykori várárokra. A 19. századi divatos faportálokat a 20. század első felében modern üzletek kezdték váltani. A város utcáin megjelenő autók miatt a Várkerület is aszfaltozott lett a 40-es évek elején. Addig csak lassan tudtak haladni a régi makadám- vagy kövezett utakon, mert a rakományt és az utast is veszélyeztették volna. A két háború között több benzinkút is működött. A Pannonia előtti kútnál például a szálloda recepciójához kellett fordulni, amelynek az alkalmazottja tankolta meg az autót. Az ifjúság számára manapság természetes, hogy önkiszolgáló kutaknál tankolunk, pedig régen még borravalót is kapott a benzinkutas munkájáért. A 70-es, 80-as években többen jelentkeztek kútkezelőnek, mint bármely magas presztízzsel bíró beosztásba. A tankoló „sógorok” jóvoltából valutához és nyugati termékekhez jutott a mára eltűnt foglalkozás képviselője. A szocializmus évtizedeiben a piac is korszerűbb helyet igényelt, és a képen látható helyen működő benzinkutat is megszüntették a 60-as években. Kiváltására 1961-ben adták át a Kőfaragó téri modern töltőállomást. A városon áthaladó főútvonal megnövekedett forgalmán enyhített a 90-es években megépített elkerülőút, így az autóforgalom csökkent, a dugók megszűntek. Látjuk, hogy a kor megváltozott igényeinek megfelelően közterületeink átalakulnak. A „Várker” funkciója is időről időre megváltozik. Manapság leginkább a kávézók, presszók és a szabadidő eltöltésének színterévé vált „Sopron körútja”.


Fotó: Filep István

Tekintse meg kvízünket!