Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Szüreti körkép

Szüreti körkép

| Etzl Edgár | Városi hírek

A szőlősgazdáknak minden évben más-más kihívással kell megküzdeniük. A megkérdezett soproni borászok idén kevesebb, ugyanakkor magasabb savtartalmú termésről számoltak be.

– Az augusztus végén szüretelt Irsai Olivérből két hét alatt bort készítettünk, és szeptember első hetére palackoztuk – kezdte Taschner Kurt István. A borász szerint a korai fajták mennyisége és minősége is megfelelő volt. A kékszőlő esetében kevesebb fürt és bogyó képződött, de a minőségére nincs panasz. Hozzátette, a szőlők magasabb savtartalma miatt több munkát kell fektetni a borkészítésbe, de a modern technológia használata mellett ez nem okoz problémát.

A terméskiesésről beszámolt Gangl Szabolcs is. – Sok szakember azt hitte, hogy szép termés várható, de a gyümölcs túl későn indult növekedésnek, a termő időszak végén pedig rossz idő volt, ami ugyancsak nem kedvezett nekünk. A vörösborokat tekintve az idei nem lesz egy kiemelkedő évjárat – magyarázta.

Iváncsics Zoltán borász elmondása szerint volt olyan birtok, ahol a korábbinál több szőlő termett, a homokos és meszes talajokon a szárazság viszont megviselte a tőkéket. A vörösszőlőknek kiemelkedő volt idén a cukorfokuk. A tapasztalt gazda elárulta, hogy az elkészült vörösbort két évig pihenteti, és nem sieti el a fehér- és rozéborok palackozását sem.

Töltl József borász szerint azok a szőlők, amiket meg tudtak védeni a vadaktól, meghozták az elvárt termésátlagot, csupán a tavalyi mennyiségtől maradtak el. – A Fertő–Hanság Nemzeti Park melletti területen lévő szőlőinket persze megdézsmálták a vadak, de ez az ő élőhelyük, tehát ezzel számolnunk kell. A három évvel ezelőtt a borvidéken elsőként telepített Generosa ültetvényük idén termett először. Ez a piros tramini és az Ezerjó keresztezéséből származó önálló magyar szőlőfajta.

Molnár Tibor elárulta, idén még a tavalyinál is kevesebb szőlőjük termett, a magasabb savtartalmú alapanyag viszont kedvez a fehér- és rozéboraik minőségének. A vendéglátószektor járvány miatti leállása nem tett jót a borászatnak, de a külföldi (elsősorban japán, lengyel és cseh) piacra termelt borai némileg kompenzálták a bevételkiesést.

Molnár Ákos, a Soproni Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke elmondta, a szüretek az előző évekhez képes másfél héttel későbbre tolódtak, az időpontok közelebb álltak a sokéves átlaghoz. A termés cukrosodását és magas savtartalmát a rendkívül száraz termőidőszak végén érkező lehűlés és csapadék okozhatta.

Tekintse meg további képeinket!

Kapcsolódó cikkek