Míg 2001-ben 932 beszédzavart és 7000 súlyos tanulási zavart regisztráltak a KSH adatai szerint, addig 2023-ban már 6950 volt a beszédzavarral és 48.000 a súlyos tanulási zavarral küzdők száma.

– A tablet, okostelefon, illetve a hatalmas tévéképernyő kisgyermekekre gyakorolt negatív hatásaira folyamatosan felhívjuk a szülők figyelmét, de sajnos nem fogadják kellő figyelemmel és komolysággal – tudtuk meg dr. Závoti Józsefnétől, a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának nyugalmazott egyetemi docenstől, logopédustól. – A digitális eszközök használata a gyermek–szülő interakciót minőségileg és mennyiségileg is akadályozza, akárcsak az értelmi és a beszédfejlődést, valamint a normális kortárs kapcsolatok kialakítását. A leggyakrabban előforduló beszédproblémák kisgyermekkorban a késői beszédindulás, majd a nyelvfejlődési zavar, az elhúzódó pöszeség. A nem felismert és nem kezelt állapotra épülhet rá iskoláskorban az írott nyelv zavara, amely később a felnőtt élet minőségét is befolyásolja.

A nem folyamatos beszéd jelenségének (dadogás) hátterében elsősorban az érzelmi kötődés disszonanciája állhat. A szeretett személlyel történő kapcsolat megtörése (válás, harmonikus együttlét hiánya, új közösségbe kerülés) okozhatja.

– A beszédrendellenességek megelőzése lehetséges a gyermek és szülője közötti bensőséges kommunikációra épülő kapcsolat erősítésével – tette hozzá a szakember. – Már csecsemőkorától kedvesen, tiszta artikulációval beszélgessen a felnőtt a gyermekével, a későbbiekben a mindennapi mese, ének, verselés mozgással kísérve legyen jelen a család életében! Az eltérő fejlődés figyelmeztető jeleivel keressék a szülők a jól képzett logopédusokat, akik vizsgálattal, terápiával segítik a helyes beszéd elsajátítását.

Tekintse meg kvízünket!