Vízkeresztkor, azaz január 6-án kezdődik a farsang időszaka, amely egészen hamvazószerdáig tart. Bár a járványügyi helyzet miatt a hagyományos bálok, társasági események egy évet váratnak magukra, ám érdemes felidézni azokat a kedves, régi hagyományokat, népszokásokat, amelyek ehhez az időszakhoz kapcsolódnak.

– A legjellegzetesebb szokások egykoron „farsang farkához”, azaz a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három naphoz kapcsolódtak, amelyek egyben a télbúcsúztatót is jelentették – mondta Csiszár Attila, a Soproni Múzeum néprajzos–muzeológusa. – Kutatásaim során megyénk több településén is rábukkantam a farsangi bohócjárás hagyományaira. Mindez egy tréfás lakodalmi menetben ölt testet, ahol elmaszkírozott figurák járják a házakat: a menyasszony bőrébe is férfi bújik, a bolondos násznép pedig falatozva, iszogatva követi őket.

A farsang a párválasztás, a lagzik, no és a bálok időszaka is volt, amelyeket húshagyóhétfőn és húshagyókedden tartottak. Sopron vármegyében is nagy szerepe volt a legénycéheknek, amelyek a kocsmákhoz kapcsolódtak. Ekkoriban zajlott az ifjú legények bekeresztelése is, amely után a céhek tagjaivá válhattak. A 16–17 éves ifjú ilyenkor választott egy keresztapát magának, aki aztán akár egy verekedésben is a védelmére sietett. A bálokat az elsőlegények szervezték, akiknek mindenekelőtt zenekart kellett szerezniük, utána szervezték meg a mulatságot, amely húshagyóhétfőn a mise után vette kezdetét. Az első nap a pártában lévő lányoké és a legényeké volt, akik éjfélig ropták a táncot, húshagyókedden pedig már az ifjú házasokat várta a bál, akik szintén megadták a módját a mulatságnak. Az idősebb házaspároknak bizony nem járt a dínom-dánom, helyette imaórán vehettek részt a templomban, ahol az ifjak fékevesztett mulatozásai miatt kértek engesztelést. Aki 18, 19 évesen sem ment férjhez, az már vénlánynak számított, ilyenkor bizony környékünkön is előfordult az a nem túl szép hagyomány, hogy a téltemető szertartásokon kicsúfolták a pártában maradt lányokat. Ezek közé tartozott a tuskóhúzás: végigvonszolták a falun az óriás fadarabot, és odatámasztották a kérő nélkül maradt leány ajtajához megszégyenítésképpen.

A fánk és a hiedelmek

A legismertebb és legnépszerűbb farsangi étel a szalagos fánk, amelynek a készítéséhez, fogyasztásához több hiedelem is kapcsolódik. Régen úgy tartották, hogy ha a böjti időszak előtt fánkot sütöttek és ettek, akkor a legerősebb tavaszi vihar sem képes elsöpörni a ház tetejét. Ha az eladósorba került lány megfelezte udvarlójával a fánkot, akkor az azt jelentette, hogy viszonozta a szerelmét. A Soproni Múzeum munkatársai a Pékmúzeumban hagyományos recept alapján sütötték meg a farsangi finomságot, amelyet házi lekvárral tálaltak.