– Noha a legrosszabbra lehetett számítani, az 1920 januárjában Párizsba érkező magyar delegációt letaglózták a békefeltételek – kezdte dr. Tóth Imre történész, a Soproni Múzeum igazgatója. – A nemzetközileg elszigetelt Magyarországnak csak röviddel azelőtt lett elismert kormánya, de továbbra sem volt hadserege, és gazdaságilag teljesen összeroppant volna, ha nem fogadja el a békefeltételeket. A magyar küldöttség ezért inkább a józan politikai álláspontot képviselte.

Magyarország feldarabolása együtt járt az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával is. Ez utóbbi komplementer – egymást kiegészítő – gazdasági területekből állt, és a világ egyik legnagyobb egységes piacaként működött, melynek felbomlása önmagában komoly problémát jelentett volna. Ezt tetézte a magyar gazdaság szétszabdalása is. A feldolgozókapacitás, például a malmok és üzemek az országhatáron belül, elsősorban Budapesten maradtak, a nyersanyagok pedig a határon túlra kerültek. – A háború anyagi terhei és a jóvátételi kötelezettségek miatt pénz­ügyileg majdnem összeomlott az ország. Óriási volt az infláció, a munkanélküliség és a szegénység, a nemzetgazdaságnak nem voltak tartalékai. Az emberek kilátástalan helyzetben éltek a háború utáni években – folytatta a történész.

Máig a legnagyobb és legfájóbb probléma azonban a határon túlra került magyar lakosság kérdése. Magyarország nemzetállam lett, ahova sok magyar menekült az utódállamokból érzelmi és megélhetési okból egyaránt. Ez igen nagy terhet rótt az országra. Sok állását és otthonát veszített beköltözőnek kellett munkát és lakást biztosítani, a helyzet olyan súlyos volt, hogy számosan vagonokban vészelték át a következő éveket. A helyzet csak az 1920-as évek második felére konszolidálódott.

– Rengeteg honfitársunk vált úgy idegen ország állampolgárává, hogy át sem lépte a határt. Ez egy sötét fejezet a nemzet történetében – zárta Tóth Imre.

Civitas Fidelissima: A velencei jegyzőkönyv értelmében 1921. december 14. és 16. között Sopron és környéke lakossága népszavazáson döntötte el, hogy Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon-e. Ez volt a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revíziója, amit a nagyhatalmak tartósan elfogadtak. A népszavazáson a lakosság 65 százaléka voksolt a Magyarországhoz való tartozás mellett. Így vált Sopron a leghűségesebb magyar várossá, ezért 2001-ben a kormány december 14-ét a hűség napjává nyilvánította.

Tekintse meg kvízünket!