Előzzük meg a halálos kórt!
2024. 04. 10. | Huszár JuditA statisztikai adatok szerint minden negyedik ember haláláért daganatos megbetegedés felel. Ha viszont időben felismerik a kórt, akkor jelentősen nő a...
Első hallásra nem különösebben izgalmas hír, hogy a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálja (talán tehette volna előbb is), hogy milyen szerepet játszott (ha játszott) az élelmiszer-kiskereskedelem az élelmiszerárak kiugróan magas emelkedésében.
Az elmúlt időszakban ugyanis számos termék ára jelentősen nőtt, talán az indokoltnál is nagyobb mértékben. Kérdés, hogy történt-e valamilyen jogsértés, amely további eljárást feltételez valamelyik szereplővel szemben. A gyakorlatban a vizsgálat kiterjed a legnagyobb hazai élelmiszer-kereskedelmi láncok árazási és értékesítési gyakorlatára, de más jelzéseket is figyelembe vesznek.
Az élelmiszerek magas inflációja az egyik legérzékenyebb pont a vásárlók körében, hiszen naponta járunk boltba. Míg adott esetben egy háztartási gép vásárlását elodázhatjuk, addig zöldségre, húsra, kenyérre minden nap szükségünk van. Ha így nézzük, máris más megvilágításba kerül a versenyhivatal vizsgálata, hiszen az árak nyújtózkodása az egész társadalmat sújtja. A drágulás okainak feltárása ezért mindannyiunk érdeke. A kormány nem véletlenül jelölte ki a hatósági ársapkás termékek körét, így is védve a leginkább rászorulókat. A vásárlók azonban sokszor azt tapasztalják, hogy ezek a termékek gyakran hiányoznak a polcokról, és úgy érzik, hogy a kereskedők az ársapkás termékeken keletkező veszteségeiket más termékek áremelésével kompenzálják. Hogy így van-e? Nem tudom, de hát mindannyiunknak vannak sejtései. Remélem, a vizsgálat majd ezt is feltérképezi.
Mondják, az ársapkák torzítják a piacot, ezért komoly érvek hangzanak el kivezetésük mellett. Tény, akármilyen ársapkáról beszélünk, az nem piaci lépés, sokkal inkább szociális döntés. Így volt ez a benzinársapkánál, és így van ez az élelmiszerek hatósági áránál is. És az is tény, hogy nem lehet őket a végtelenségig fenntartani. Bizonyára eljön majd az a pont, amikor már nagyobb lesz a kár, mint a szociális haszon.
Elemzők szerint a következő hónapokban megáll az infláció növekedése, az év végére pedig tíz százalék alá kerülhet a pénzromlás. Ehhez persze sok tényező szükséges, de reális lehet az előrejelzés. Ettől függetlenül hasznos a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálata, hiszen ha eredményeként visszafogják magukat a kereskedők, és nem növelik indokolatlanul az árakat, netán csökkentik azokat, akkor jó hatással lesznek az inflációra.
A statisztikai adatok szerint minden negyedik ember haláláért daganatos megbetegedés felel. Ha viszont időben felismerik a kórt, akkor jelentősen nő a...