A korallvirág húsos, vastag, viaszos levelekkel rendelkező pozsgás növény. Rendkívül változatos színekben – például piros, rózsaszín, sárga és fehér – kapható. Nem növekszik nagyon gyorsan, viszont könnyen nevelhető. Manapság dupla virágú változata az elterjedtebb, annak ellenére, hogy a szakember tapasztalatai alapján a szimpla virágú kevésbé kényes.

– A növény leginkább a B típusú, semleges hatású virágföldet kedveli – tudtuk meg Zügn Judit virágüzlet-tulajdonostól. – Elviseli a tűző napot, ahogy a kevesebb fényt is, az viszont fontos a számára, hogy naponta legalább 4–6 órán át aktív fényt kapjon. Mivel pozsgás növény, sok locsolással kirohasztható, ám sok fény mellett egy túlöntöző tulajdonossal is képes életben maradni.

Ha kisgyermekünk vagy kisállatunk van, lehetőleg ne tartsuk a közelében a virágot, mert elfogyasztása enyhe hasmenést, hányást okozhat.

– A vevőimnek is el szoktam árulni azt a praktikát, hogy a növény akkor fog akár évente háromszor is virágozni, ha a hajtásokat elvirágzás után az anyanövény mellé, a földbe dugdossuk, ami csodálatos bokros formát eredményez – folytatta Judit. – A korallvirág egyébként szár- és levéldugványról is szaporítható, a hajtások akár vízbe téve, akár földbe helyezve gyökeret eresztenek.

A viaszos levelek a növényt a kártevők nagy részétől megvédik. Ennek ellenére a pajzs-, a moly- és a levéltetvek megtámadhatják, amit onnan látunk, hogy ragacsos tetűméz jelenik meg a levelein.

– Mint minden növénynél, a korallvirágnál is az a leghatásosabb módszer, ha növényvédő táprudat nyomunk a földjébe, így ugyanis nem károsítjuk méreganyagokkal a leveleit – ajánlotta a növények ismerője. – Egyébként a korallvirág szobanövényként télen is virágoztatható, az év többi részében pedig dísze lehet a kertünknek, az erkélyünknek vagy a balkonládánknak. Arra azonban figyeljünk oda, hogy mivel nem bírja a fagyos időt, 10 fok alatt nem teleltethető.