Nagy népszerűségnek örvend a Muckon lévő Erdő Háza. A vadakkal itt mindig történik valami: hamarosan megfigyelhető lesz például az őzek agancstisztítása. – A bakoknak hívott hímeknél a téli hullajtás után hamar elindul az új agancs fejlődése az úgynevezett agancstőről – tudtuk meg Sárközy Árontól, az Erdő Háza ökoturisztikai asszisztensétől. A növekedő agancsot szőrös bőr fedi, amit neveznek barkának, illetve háncsnak is. Ebben a bőrréteg ereiben futó vér szállítja a helyére a csontképződményt alkotó ásványi anyagokat, amelyeket a bakok növényi táplálékból vesznek fel. Tavasszal befejeződik a növekedés, ekkor a barka összezsugorodik és felszakadozik, a bakok ezt a fák törzséhez dörzsölve, akár a földet kaparva próbálják letisztítani agancsukról.

Bár a bakok és a sutáknak nevezett nőstények testmérete között nincs nagy eltérés, az agancson kívül is van valami, amivel megkülönböztethetők a nemek: az állatok farán látható fehér folt – amelyet egyébként tükörnek hívnak – a bakok esetében háromszög, míg a suták esetében szív alakú. Szintén felismerhetők ivarszerveik körüli szőrcsomóról, melyet a hímeknél pamacsnak vagy ecsetnek, a nőstény egyedeknél pedig köténynek neveznek.

– Az üzekedés július végétől augusztusig tart, a magzatok érdemi fejlődése november végén kezdődik. Ezt a különleges jelenséget diapauzának nevezik – hívta fel figyelmünket az érdekességre Sárközy Áron, akitől azt is megtudtuk, hogy egyes területeken nem ritka, hogy a suta egyszerre kettő vagy akár három gidát is nevel.

Az Erdő Házában most nyolc őz él, két bak és hat suta.

– Nagyon kíváncsi állatok. Bár félnek az embertől, de biztonságos távolságból nem ritka, hogy rövid ideig követik a túrázókat – mondta dr. Takács Viktor, a Tanulmányi Erdőgazdaság erdeiiskola-vezetője, aki egy fontos szabályra is felhívta a figyelmünk. – A gidákat, bár fejletten jönnek a világra, az ellést követő néhány napban anyjuk elfekteti. Ha egyedül fekvő gidával találkozunk, kerüljük el, hiszen az anyja valószínűleg a közelben van, és hamarosan visszatér kicsinyéhez.

Örökbefogadó program: Az Erdő Házában élő számos állat, például az őzek sincsenek még elnevezve. A Tanulmányi Erdőgazdaság hamarosan örökbefogadó programot dolgoz ki, amelynek során az „adoptálók” nevet adhatnak kedvenc vadjuknak.