Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
A lepkészet élteti
Lepkészek Nyugat-Afrika tetején, a Nimba-hegységben. Középen Sáfián Szabolcs.

A lepkészet élteti

| Köves Andrea | Zöld Sopron

Sáfián Szabolcs, a Soproni Egyetem egykori hallgatója szenvedélyes „lepkész”. Jelenleg Libériában folytatja kutatómunkáját, de tervei szerint hamarosan újra Sopronba vezet az útja.

– Lepkéket már egészen kiskoromban kergettem, lehet, hogy az első lépésem is inkább lepkék után való futás volt – mesélte online találkozásunk alkalmával Sáfián Szabolcs. – A kutatás felé talán akkor tettem meg az első lépést, amikor még első soproni diplomám megszerzése előtt Csóka György erdőmérnök és entomológus kutató ösztönzésére megírtam a közleményemet egy hazánkban veszélyeztetett lepkefajról, a barátka-púposszövőről.  

Sáfián Szabolcs jelenleg Libériában él. A kutatásai vezették oda, április végén haza szeretett volna térni, hogy a hosszú évek óta halogatott doktori tanulmányait befejezze, ám a világjárvány közbeszólt. Libériában cikkeket, oktatási és ismeretterjesztő segédleteket és kutatási programokat ír, egy helyi multinacionális cég biodiverzitás-védelmi programjánál szakértő és tanácsadó, illetve a doktori témájához kapcsolódóan végez különböző vizsgálatokat.

– Az itteni erdők lepkefajokban igen gazdagok, ezért nagy örömömre folyamatosan találok különleges példányokat, így kollégáimmal együtt több új nappali lepkefajról sikerült már publikálnom – folytatta a kutató.

Mint elárulta: a korábbi kedvence a Soproni-hegységben ritkaságként előforduló csodaszép nagy nyárfalepke volt, az egyik afrikai favoritja pedig a boglárkalepkék családjába tartozó csoport, az Iridana, amelyik irizáló kék felszínéről és nagyon gyors röptéről ismerhető meg. Első saját felfedezése is egy Iridana faj volt, ami nagy meglepetésére éjjeli lámpája fényére repült be. Partneréről Iridana agneshorvathae-nek nevezte el.

Sáfián Szabolcs önmagát született természetbúvárnak tartja. A lepkészet közben olyan helyekre jut el, amelyek a pillangók nélkül is teljesen elvarázsolják. Reményei szerint a tudományos fokozatszerzés után a közel húszéves afrikai barangolásai során szerzett tapasztalatait a Soproni Egyetem hallgatóival és Sopron városával is meg tudja majd osztani. Ahogy ő fogalmaz, az egyetemi hagyományok szerint: „Ha Sopron hív, mi ott leszünk...”.

Az Euryphura togoensis egy szélesen elterjed esőerdei faj, de ritkán látható, mert főleg a lombkoronában mozog. Ezért nagy szerencse kellett a fotó elkészítéséhez.

Kapcsolódó cikkek

Erdei találkozási pont

Erdei találkozási pont

2024. 06. 12. | Köves Andrea

Felavatták a hétvégén a Károly-kilátóval szemben található Z-, azaz Zérókövet, amely a soproni természetjárók összetartozását jelképezi.

Virágos erkélyek

Virágos erkélyek

2024. 06. 12. | Madarász Réka

A növények amellett, hogy barátságosabbá teszik az erkélyünket, egyéb hasznot is hozhatnak: távol tarthatják a rovarokat, szúnyogokat. Viszont érdemes...