A bonsaiok tulajdonképpen cserépben nevelt fácskák, amiket nem engednek megnőni. – A növényeket minden évben radikálisan visszametszik, formájukat pedig drótozással alakítják úgy, hogy természethű, idős fának nézzenek ki – kezdte Németh Ákos kertész. Nagyjából 10 éve az interneten találkozott először a bonsaiokkal, akkor határozta el, hogy ez lesz a hobbija.

Elmondása szerint a bonsaiművészet őshazája Kína, ahol a buddhista kolostorokban a meditáció és a személyiségfejlesztés részeként évtizedeken keresztül nevelték a miniatűr fákat a szerzetesek. A hagyomány később eljutott Japánba, ahonnan világszerte elterjedt. A művészethez azonban nem kellenek távol-keleti növények, sőt, bárhol is éljünk, az ott honos fajok az ideálisak, mert hozzá vannak szokva a helyi klímához. Sopron környékén a juhar, tölgy, bükk, nyár-, nyír- és fenyőfák kiválóan megfelelnek a feladatra.

– Bár ezeknek akár tenyérnyi levelük is lehet, ha a lombozatot májusban lemetsszük, utána kisebb formában bújnak elő a levelek – magyarázta Ákos, aki hozzátette, a növényeknek rendkívül jó az alkalmazkodó képességük, így nem szenvednek a beavatkozásoktól. – A bonsaiok mindennapi öntözést, tápoldatozást és párásítást igényelnek. Ha elérik a megfelelő kort, akkor ugyanúgy virágoznak és termést érlelnek, mint a természetben élő növények. Az ősz beálltával elszíneződő leveleik rabul ejtik az embert.

Ákos elmondása szerint szomszédjai kifejezetten örülnek az udvarukat díszítő növényeknek. Azoknak javasolja a hobbit, akik úgy érzik, nem állnak elég közel a természethez, illetve szeretnék fejleszteni türelmüket. Metszőollón és dróton kívül pedig csak egy négyzetméternyi napsütötte, szélvédett helyre van szükség, ahol jól érzi magát a bonsai.