A szakemberek szerint a térségünkben lévő kőzetek nem alkalmasak arra, hogy azokban barlangok jöjjenek létre, ennek ellenére 16 ilyen természeti képződmény van Sopronban, illetve környékén. A legismertebb Fertőrákoson található, ebben kereshető fel a Mithras-szentély.

– Barlangjainkat valószínűleg a környéken zajló mészégető tevékenységeknek köszönhetjük – mondta Tömördy Szabolcs, a Soproni Vándorok Túraegyletet elnöke. – A Lajta-hegység mészkőnyúlványait találjuk a Dudlesz- és a Szárhalmi-erdőben: egykor itt dolgoztak a mészégetők. Valószínűleg a Balf felé vezető út is ezért kapta a Fehér út nevet, mert ott hordták az égetett meszet, ami megfestette az utat.

A Pihenőkereszt felett, a Káposzta-hegytől északi irányba közelíthetjük meg a környék legnagyobb látogatható barlangját: a Fehér-barlangot, amely 16 méter hosszú és 4 méter magas. A barlangot Sopronból a Balfi útról induló kék kereszt turistajelzésen érhetjük el, követve a kék barlang jelet, de egy hosszabb túrával akár a fertőrákosi kőfejtőt is útba ejthetjük.

Tómalom felett található a ma már nem látogatható Zsivány-barlang, amely 110 méteres járatával a leghosszabb környékbeli barlang, és a maga 12 méterével a legmélyebb is. A Dudlesz-erdőben található az egymás mellett elhelyezkedő Ottó- és Ferenc-barlang. Az ikerbarlangokhoz kiépített turistaút vezet, így ezeket bárki felkeresheti. Az adatok szerint a Ferenc-barlang hossza 26 méter, legnagyobb beltéri magassága 2,5 méter. A közelben fekvő Ottó-barlang ürege rövidebb, de tágasabb. A szakértők szerint akkor jöhettek létre, amikor még itt hullámzott a Pannon-tenger. Az üledék, a homok- és mészkőrétegek jól láthatóak és megfigyelhetőek az oldalaikon.