A hetekig tartó kánikula nem csak az emberi szervezet számára megterhelő. Az erdőket alkotó fáknak és növényeknek nagy szükségük van az enyhülésre és az éltető vízre (ez esetben csapadékra).

Magyarország területének 22 százalékát borítják erdők, melyek állapotának megóvása évről évre egyre nagyobb kihívást jelent a szakembereknek. – Előnyben részesítjük a biológiai védekezést, ragadozó ízeltlábúak elterjesztését, madárélőhelyek fenntartását – kezdte dr. Czimber Kornél, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának kutatási és külügyi dékánhelyettese. – Emellett az egyetem legújabb, bioinformatikával és bioremedációval (baktériumokkal, gombákkal történő ártalmatlanítás) foglalkozó kutatásaira is nagy energiát fordítunk.

Az erdészek munkáját a technikai fejlődés is nagyban segíti. 1996 óta a műholdfelvételeknek köszönhetően, az utóbbi évtizedben pedig komolyabb és méretes drónokkal nyomon tudják követni a magyar erdők állapotát. – Egy európai uniós projekt keretében a műholdképeket feldolgozó szoftvert fejlesztettünk, amelyet azóta is oktatunk, használunk – folytatta a dékánhelyettes. – Segítségével az erdőket és a bennük zajló változásokat (fahasználat, aszálykár, rovarkár, széldöntés) is fel tudjuk térképezni.

2015 óta használnak különböző méretű drónokat is, az új, merevszárnyú drónok érkezése idén várható. Ezekkel már egy repüléssel akár 700 hektárnyi erdőterületet fel tudnak mérni. A szakember elmondása szerint akad azonban „ellenségük” is: a felhőzet komoly akadályt jelent számukra. Borús időben a műholdak nem tudnak képeket készíteni az alattuk lévő területről, szeles időben pedig nem lehet a drónokkal repülni.

A légi lézeres letapogatást három éve végzik Magyarországon a téli lombtalan időszakban. A feldolgozó szoftver fejlesztésében a Soproni Egyetemen kutatói is részt vettek. Jelenleg az ország területének feltérképezése körülbelül hatvanöt százalékánál tart, Sopron környékén már végeztek a munkával a szakemberek. A felmérések során nagyon részletes domborzatmodell, lombkoronafelszín-modell is készíthető. – Látjuk az egyes fák koronáját, magasságát, az idősebb fák törzsét is. Az adatok hozzájárulnak, hogy folyamatosan nyomon követhessük a változásokat, és akár azonnal reagálni tudjunk rájuk az egyensúly fenntartása érdekében. Természetesen ezzel a módszerrel is segíthetjük a túlélést, de a célunk a megelőzés, az egészséges erdők fenntartása – zárta dr. Czimber Kornél. 

Tekintse meg kvízünket!