(3.) A Gangl pincészet neve mára egybeolvadt a hagyományok ápolásával. Gangl Szabolcs már a harmadik generációs szőlész a családban: nagyapai és nagyanyai ágon is poncichterek leszármazottja. Pincéjük két évszázados múltja érdekes történetekben gazdag. Körülbelül 200 évvel ezelőtt épült, a pontos évszám nem ismert. Az építőiről azonban tudunk: az orsolyita rend apácái voltak. A mai borkóstoló termet éléskamrának (is) használták. – A mendemondák alapján a régebbi időkben a pincének sok járata volt, egészen a bánfalvi pálos pincéig el lehetett jutni a föld alatt – mondta Gangl Szabolcs, a pince tulajdonosa. – Nagyjából öt évvel ezelőtt két társasház is épült az utcában. Amikor kiegyenesítették az alapzatokat, látható volt a járatok teteje.

Az 1950-es évek államosításai idején sokak vagyonát és ingatlanát vették el – így történt az orsolyita apácákkal is. Az állam a házat és az alagsort szociálisan rászoruló családoknak adta. Utóbbit feldarabolták, majd szén- és fatárolónak használták. A szocializmus idején nem fordítottak pénzt az épületek és a pincék állapotának megóvására, ezért egy idő után teljesen használhatatlanná váltak. A ’80-as évek környékére annyira élhetetlenné vált az épület, hogy elrendelték lebontását. Az alagsor boltíveit átszabták, és a pincét törmelékkel töltötték fel.

A város önkormányzata a ’90-es években úgy döntött, hogy nem szeretne foglalkozni a törmelékkel teli pincével, ezért licittárgyalást írt ki. Szabolcs elmondása szerint a zegzugos pincébe már úgy kellett bekúszniuk, hogy megnézhessék. – A licittárgyaláson nem indult ellenünk senki, de mi láttunk benne fantáziát. Mikor megvettük a telket, a felszínen egy játszótér volt, az alagsor meg szemétlerakóként üzemelt – az egyik hátsó ágában még egy Wartburg alvázát is megtaláltunk – mesélte. – Az első telünk csak arról szólt, hogy kihordtuk a törmeléket és a szemetet a nagyjából 250 négyzetméternyi területről, ezután kezdődhetett csak el a helyreállítás. Az egész család ezen dolgozott, mindent magunk csináltunk.

A Gangl pincészetben a fehérborok reduktív módon készülnek, de a vörösborok tradicionális eljárás után kerülnek a palackokba. – Annyira ragaszkodunk a hagyományokhoz, hogy a vörösborokat például a mai napig tojással derítjük – ahogy nagypapától tanultam –, és csak hordóban tároljuk azokat. Mindig azt hangsúlyozzuk, hogy mi egy tradicionális család vagyunk, ez pedig egy tradicionális borospince.

A termelési, feldolgozási és tárolási hagyományok mellett van még egy tradíció a családban, amely generációról generációra száll. – Nálunk mindig a hölgyek döntik el, hogy melyik borok induljanak versenyeken. A nagymamám óta így megy ez a családunkban. Emellett feleségemnek köszönhetem a népszerű, habzóborunk „kifejlesztését” is – tette hozzá Gangl Szabolcs.

(Folytatjuk.)

Rendalapító: A feljegyzések szerint a soproni orsolyita rendet egy Gangl nevű hölgy alapította, aki később férjhez ment Bécsben. Elképzelhető, hogy már az „első pince” is a Gangl család tulajdona volt.

Tekintse meg kvízünket!