A globális klímaváltozás hatásai a Föld minden élőlényét érintik. Nemcsak az állatok, az erdők is egyre nehezebben viselik a folyamatokat. A fáknak évtizedek kellenek, míg megnőnek, és nem tudnak „élőhelyet váltani”. – A hőmérsékletváltozás a délnyugati megyékben kis mértékben nagyobb, mint északkeleten. Ahogy a klíma, úgy az erdők termőhelye is átalakul – kezdte dr. Czimber Kornél, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának kutatási és külügyi dékánhelyettese. – Mi, erdészek a magyar erdőkben eddig négy klímazónát különböztettünk meg. Az Alföld eddig a negyedik, erdősztyepp-klímazónába tartozott, de jelenleg már a sztyeppklíma jellemzi a déli részét. Ez az erdőgazdálkodásra már nem alkalmas.

A rendelkezésre álló múltbeli klímaadatok és a jövőbeli klímamodellek alapján látják a szakemberek a változásokat, és tudják megrajzolni a jövő erdészeti klímazónáit. – Minden zónának megvannak a maga jellemző fafajai. A változó klíma mellett az adott területen jelenleg található fafajokkal nem biztos, hogy újra tudunk erdősíteni. Ilyenkor rákényszerülünk a fafajcserére, szárazságtűrőbb, délkeleti területekről származó fajok, változatok behozatalára. A fafajok természetes terjedése nem képes lépést tartani a klímaváltozással, ezt elő kell segítenünk – folytatta a szakember.

A soproni erdőkbe telepített lucfenyvesek 1–2 évtizeddel ezelőtt gyakorlatilag eltűntek, pár egyed megmaradt az északi lejtőkön, völgyekben. Jelenleg a feketefenyővel, erdeifenyővel vannak problémák, de lombos fafajok is pusztulnak az ország más, kedvezőtlen, főleg homokos vagy sekély termőhelyein és ott, ahol a talajvízszint mélyebbre került. Ma már érdemesebb olyan tölgycsemetéket ültetni a mi égövünkön is, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt Bulgária vagy Törökország erdeiben érezték „otthonosan” magukat.

Szerencsére a tudomány és az új technológiai felfedezések is segítik a szakemberek munkáját. Az új, erdőkben telepített okosszenzoroknak több típusa van: az egyszerűbbek hőmérsékletet, páratartalmat mérnek, az összetettebbek mozgásérzékelővel, füstérzékelővel, sőt talajnedvesség-mérővel is rendelkeznek. A szenzorok működhetnek riasztóeszközként (füst, tűz, mozgás), emellett hosszabb, folyamatos adatgyűjtéssel klímaadatokat is szolgáltatnak a fafajválasztáshoz. Az adatokat GSM-hálózaton keresztül beküldik egy felhő alapú adatbázisba, ahol közel valós időben láthatják a kutatók a mérések eredményeit.

– Az erdők rendkívül értékesek számunkra, ezért minden erőnkkel és tudásunkkal igyekszünk védeni őket – zárta dr. Czimber Kornél. 

Tekintse meg kvízünket!