Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Fertő-part: arányos beruházás
A Fertő-parti beruházás látványterve. Forrás: fertopart.hu / Soproni Téma Archívum

A fejlesztés egyaránt szolgálja a turizmust és a Fertő értékeinek megőrzését

Fertő-part: arányos beruházás

| Zöld Sopron

– A Fertő tavi új sport- és szabadidőközpont lehetővé teszi, hogy a környékbeliek és az ide látogatók mellett távolról érkező turistacsoportok is hazavigyék jó hírünket – újságunkban ­Szarka László Csaba, az MTA rendes tagja értékelte a fejlesztést.

1977 óta vagyok soproni lakos. A vasfüggöny idején csak álmodozhattunk arról, hogy nekünk, magyaroknak is lehessen egy olyan üdülőhelyünk a Fertőn, mint amilyeneket egymás után építettek az osztrák oldalon. 1989. február 13-án Németh Miklós miniszterelnök úr végre bejelentette a műszaki zár lebontását (Ruszton, egy elegáns tóparti szállodában: a Tó szállodában). Ezzel megnyílt a lehetőség, hogy eldugott határsávból büszke közép-európai régió legyünk. Magyarország természetes érdeke, hogy ne engedje teljesen át az osztrákoknak mindazt a turisztikai presztízst és hasznot, ami a sztyepptó és a puszta („die Pußta”) jelent. A Fertő tavi új sport- és szabadidőközpont lehetővé teszi, hogy a környékbeliek és az ide látogatók mellett távolról érkező turistacsoportok is hazavigyék jó hírünket.

Amikor először hallottam a beruházásról, csak azt sajnáltam, hogy az elvi feltételek megteremtődésétől kezdve már három évtized eltelt tétlenül…

Meglepett, hogy a fertői építkezésnek sokan, sokféle módon és sokféle indíttatásból rossz hírét igyekeztek kelteni. 2022 januárjáig nem tulajdonítottam ennek jelentőséget. Január elején azonban egy soproni ismerősöm – tudva azt, hogy tagja vagyok a Magyar Tudományos Akadémiának – nálam érdeklődött az Akadémia Fertő-ügyben kiadott állásfoglalásáról. Elolvastam a nyilvános dokumentumot, amit az MTA egy másik tudományos osztálya (a Biológiai Tudományok Osztálya) 2021 decemberében adott ki, e szerint a beruházás „súlyosan károsítaná a Fertő tó növény- és állatvilágát”. Az állásfoglalás szövegéből nem tűnik ki, hogy sokoldalúan mérlegelték volna a pro és kontra érveket. Azóta (február 8-án) a Biológiai Tudományok Osztálya újabb jelentést adott közre. Ebben az érvrendszerek tengeréből egyetlenegyre, az ökológiai kívánatosságra korlátozódnak. Úgy gondolom, hogy a lentebb taglalt fél ezrelékes beépítés az ökológiai elfogadhatósági tartományon belül van.

Ezután rákerestem a beruházói tájékoztatókra és az ellenvéleményekre. A visszahozhatatlan múlt iránt nosztalgiázókat emberileg megértem. Azzal is tisztában vagyok, hogy vannak olyan kutatók, akik a naturalista (az embereket már-már önfeladásra késztető) elvet vallják (a hagyományos humanista, azaz emberközpontú szempontrendszer helyett). A környezeti kérdésekkel véleményem szerint nem ideológiai alapon és főleg nem harsány álcivileket, álszent celebeket követve kellene foglalkozni, hanem a speciális helyzet pontos ismeretében. Még inkább szükségét éreztem utánajárni mindennek, aminek csak tudtam. Ezúton is köszönöm Dévai György debreceni professzor emeritus segítségét. Majd az összeállt anyagokat egy Fertőt kedvelő soproni polgár szemével, kutatói alapossággal igyekeztem rendszerezni. Ez az írás jelent meg a Magyar Hírlap február elseji számában. Hiánypótló volt, mert a Fertő-beruházást támogató „civil” érveket a sajtóban azt megelőzően senki nem foglalta össze. Az írás hozzájárult ahhoz, hogy a Fertő sajátos helyzetét, az osztrák–magyar viszonyt, pro és a kontra érvek teljes rendszerét együtt lehessen látni. Az aduászt: a nemzetközi jelentőségű vizes és vízimadár-élőhelyekről szóló természetvédelmi államközi megállapodás (Ramsari Egyezmény) magyar nemzeti bizottságának támogató állásfoglalását a Magyar Hírlap-cikkben szóról szóra idéztem. Szinte hihetetlen, hogy a közvélemény ezt nem ismerte.

Amint Dévai György is hangsúlyozta: ha a tó és a fertő (süppedékes, ingoványos, mocsaras hely) közötti különbséget valaki világosan látja, akkor a kifogásolt beavatkozások elleni számos érv megdől. A fertő ugyanis mint élőhely olyan állapotban van, hogy nyílt vízfelületek megfelelő arányú, kotrással történő fenntartására természetvédelmi célként is lehet tekinteni. Akkor hát mi a baj?

Azt mondják, hogy a „hatvan hektár” megengedhetetlenül nagy. Ennek is utánaszámoltam. A közbeszerzési kiírás szerint 52 hektárról, azaz 0,52 négyzetkilométerről van szó, ami a Fertő magyarországi területének 0,52/75-öd része, azaz 7 (hét) ezreléke. A teljes beépített terület pedig 34 ezer négyzetméter, ami kevesebb, mint fél ezreléke (pontosan 0,000453, azaz 453 milliomod része) a Fertő magyarországi területének. Ha fejlesztés itt és csak itt történik, az egyaránt szolgálja a turizmust és a magyarországi Fertő-térrész egyetlen összefüggő területként történő megőrzését is.

Szarka László Csaba írása


Névjegy: Szarka László Csaba geofizikus-mérnök, az MTA rendes tagja. Az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet kutatója (Sopron, 1977–2010), az MTA Titkárság Kutatóintézeti Főosztályának vezetője (2010–2015), az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója (2016–2018), soproni egyetemi tanár (2000–2018), 2019-től nyugdíjas. 2019-ben elnöke volt az Eötvös Loránd Emlékév (Eötvös 100) koordinációs testületének, 2020-tól tanácsaival az ELKH-t és az ELKH Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetet segíti. Elektromágneses geofizikával és környezeti kérdésekkel foglalkozik. Tagja a Professzorok Batthyány Körének, és régi–új elnöke a református keresztyén értékrendet Sopronban és környékén civil egyesületként megjelenítő Soproni Kálvin Körnek.

Kapcsolódó cikkek

Állatbarát Hunyadi-iskola

Állatbarát Hunyadi-iskola

2022. 06. 22. | Madarász Réka

A Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskolában az állatvédelem iránt elkötelezett pedagógusok dolgoznak, éppen ezért pályázták meg az Állatb...