A Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Területi Szervezete és a Soproni Egyetem egy emléküléssel tisztelgett a bizottság kutatói előtt. 

– A Fertő-táj régiónk különleges természeti értéke mind a klímát, mind a növény- és állatvilágát tekintve, ennek mélyebb megismeréséért sokat tett a fél évszázaddal ezelőtt alakult bizottság – fogalmazott köszöntőjében dr. Fodor Tamás. Sopron polgármestere kiemelte: a nagy elődök szellemében indult útjára a Modern Városok Program részeként a Fertő tavi nagyszabású turisztikai fejlesztés, amely úgy pezsdíti fel a táj életét, hogy közben kiemelten figyel a természeti értékek megőrzésére.

Prof. dr. Szlávik Lajos, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke emlékeztette arra az ülés résztvevőit, hogy a bizottság megalakulása 1958-ra nyúlik vissza. Ekkor Pichler János okleveles mérnök már jelezte a társaságnál, hogy fontos lenne az összefogás a Fertő tó alaposabb tudományos felméréséért. Fejér László címzetes főiskolai docens előadásában rámutatott: a Fertő tó nem volt olyan szerencsés helyzetben, mint a Balaton, amelyet akkoriban már évtizedek óta folyamatosan és alaposan kutattak. Ráadásul a Fertő az elmúlt évszázadokban többször is kiszáradt, majd megáradt, még a lecsapolása is szóba került a 19. század végén. A trianoni döntés után mindez lekerült a napirendről, hiszen a tó nagyobb részét Ausztriához csatolták, ezután szép lassan megindult a turizmus is a Fertő-tájon. A tó szervezett, alaposabb tudományos kutatásra 1968-ig kellett várni, amikor megalakult a Fertő-táj Bizottság.

Dr. Berczik Árpád akadémikus, egyetemi tanár az emlékülésen felidézte, hogy milyen hasznos, a Fertő tó állapotát mind a mai napig meghatározó helyzetfelmérésekbe, adatgyűjtésekbe kezdett a bizottság. Már az első években többezer oldalas tanulmány készült a kutatók összefogásának köszönhetően.

Az emlékülés előadói rámutattak: a bizottság munkája nélkül ma sokkal kevesebbet tudnánk a Fertő-tájról.