A közelmúltban ismét ellepték a magyar hírportálokat és a közösségi média oldalait a különböző magyar településeken készült képek, melyeken megcsodálhattuk a sarki fény magával ragadó jelenségét.

Ahhoz, hogy megértsük, hogyan és miért jelennek meg a sarki fények az égbolton, muszáj egy kis „csillagászati gyorstalpaló”. – A jelenséget akkor láthatjuk, amikor a napkitöréseket követő plazmafelhő eléri a Föld körüli térséget, és nagy energiájú, töltött részecskék hatolnak be a légkörbe a Föld mágneses erővonalai mentén – ismertette dr. Barta Veronika, a soproni HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet munkatársa. – Itt energiájuk egy részét átadják a légkörnek. A légkör összetevői emiatt gerjesztődnek, így különböző színű (piros, zöld, lila és kék) fényt bocsátanak ki. Műholdról készült felvételeken jól látható, hogy a jelenség glóriaként veszi körül bolygónk északi pólusát.

Erős napkitöréseket követően intenzív, dinamikus folyamatok indulnak el a Föld mágneses terében, melyet geomágneses viharnak nevezünk, ilyenkor a sarki fény alacsonyabb szélességi körökön – így egyes esetekben Magyarországon – is megfigyelhető.

De mi az oka annak, hogy az elmúlt egy évben többször is szemtanúi lehettünk a jelenségnek? – A naptevékenység – ezen belül is a napfoltok változásának száma – ciklikus – folytatta a szakember. – A ciklus maximum időszakában a napfoltokkal együtt megemelkedik a napkitörések és vele együtt a geomágneses viharok száma. Minél intenzívebb egy kitörést, s az azt követő vihar, annál nagyobb területen és annál látványosabban észlelhető ez az égi tünemény.

Az elmúlt évtizedekben – hála a technológia fejlődésének – a szakemberek nagy pontossággal tudják előrejelezni a viharokat és a sarki fény bekövetkezésének valószínűségét. Azt azonban még nem tudják pontosan megállapítani, hogy pontosan mikor és mennyi ideig láthatóak a jelenségek.

Az űridőjárási hatások – melyek közé soroljuk a sarki fény jelenségét is – nagy hatással lehetnek az elektromos és technikai eszközökre. Érinthetik a műholdak elektronikus működését és pályájuk helyzetét, befolyásolhatja a kommunikáció felszíni és műholdas folyamatait, illetve gondokat okozhat a GPS rendszerek és a mágneses helyzetmeghatározók működésében. – Emellett az emberi szervezetre is hatással lehetnek: a folyamat során létrejövő sugárterhelés sejti elváltozásokat okozhat a testükben hosszan tartó repülések alkalmával. Ezért is fontos, hogy kutassuk a jelenséget, hatásaira csak így tudunk felkészülni – zárta dr. Barta Veronika.

Tekintse meg kvízünket!