– Ezek az odúk nem azoknak a méheknek készülnek, amelyek kaptárakban élnek, hanem az úgynevezett magányos rovaroknak – mondta prof. dr. Lakatos Ferenc, a Soproni Egyetem rektorhelyettese. – Számukra szükséges egy hely, ahova a tojásaikat lerakhatják, hogy az utódok ott kifejlődhessenek. Fontos, hogy ez védett legyen, hiszen a tojások mellé általában még táplálékot is tesznek. A méhhotelek alapanyaga lehet vastagabb nád, lyukas tégla, kifúrt fadarab. Az is érdekes, hogy a magányos méhek jóval előbb aktivizálódnak, mint a társasak. A kora tavasszal virágzó növények beporzása szempontjából fontos a magányos rovarok munkája.

A szakember rámutatott: a méhhoteleket könnyen elkészíthetjük házilag is, akár a gyerekekkel együtt. Esőtől védett helyre – erkélyre, ablakpárkányra, virágos balkonládák mellé érdemes kihelyezni azokat. A méhhotelek márciustól június közepéig a legforgalmasabbak. Ha egy méhhotel nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, akkor célszerű a kert más részébe áttenni.

A Lenck-villa udvarára is kihelyeztek a Soproni Múzeum munkatársai egy tágas, „ötcsillagos” rovarhotelt azzal a céllal, hogy a gyerekek figyelmét felhívják a rovarok fontosságára, a környezetvédelemre. Martos Virág és Egresits Anita múzeumpedagógusok ehhez kapcsolódva élménydús foglalkozásokat is tartanak a Lenck-villa madár- és rovarbarát kertjében. Legközelebb március 10-én, a beporzók napján várják sok-sok érdekes információval, játékos feladatokkal az óvodás és kisiskolás gyerekeket.