– Nálunk csak legális, illetve fenntartható gazdálkodásból származó tűzifát lehet vásárolni. Valamennyi kivágott fa helyére új csemetét ültetünk – mondta Bánáti László, a Tanulmányi Erdőgazdaság (TAEG) Zrt. közjóléti vezérigazgató-helyettese. – Aki a téli hónapokban vásárol tűzifát, már a legjobb, ha a következő szezonra szerzi be, hiszen ahhoz, hogy elérjük a fa megfelelő nedvességtartalmát, és hatékony legyen a fűtőértéke, 8–10 hónapos száradás szükséges. A faanyagot fedett, de jól szellőző helyen kell tárolni.  

Évről évre feltűnnek olyan hirdetések, ahol csalók állnak a háttérben, akik a piaci árnál kedvezőbb feltételekkel kínálják a tüzelőnek valót. Általában a megrendelt faanyag leszállításakor derül csak ki, hogy nem a korábban megbeszélt mennyiség vagy minőség került a vevőhöz. Egyáltalán nem mindegy, hogy az elszámolás köbméterben vagy súlyban történik: az erdőgazdaság az előbbi változatot alkalmazza, ezt ugyanis otthon a vevők könnyen ellenőrizhetik, míg a második verzióban egy előre benedvesített fa esetén pórul járhat a vásárló.

A legkiválóbb tűzifák alapanyagai a kemény lombos fafajok, azaz a tölgy, a cser, a bükk, a gyertyán és az akác. A szakember arra figyelmeztet: ha nem tüzelésre alkalmas fát használunk fűtésre, az több szempontból is nagyon káros.

– Az erdőből kitermelt tűzifa az egyik legősibb és „legtisztább” szilárd tüzelőanyag – tette hozzá Németh Gábor, a Soproni Egyetem docense. – Sokszor tapasztalható, hogy a lakosságnál keletkező faalapú hulladékok környezetkímélő felhasználásának egyik gátja az információ hiánya. A különböző kezelt – festett, ragasztott – faanyagok égetése, közte a forgácslap is, nagyon magas környezeti terhelést jelent, és káros a környezetben élők egészségére. Fontos kiemelni, hogy más veszélyes anyagok, például a gumi égetése során mutagén és rákkeltő anyagok is keletkeznek. A különböző hulladékok égetése a felső légúti krónikus betegségek melegágya is lehet, így lényeges, hogy a lakosság ezeket a háztartási tüzelőberendezésben ne égesse el.