A meghitt karácsony dísze
2024. 12. 04. | Madarász RékaMíg régen szinte mindenki lucfenyőt díszített fel szentestére, addig ma már az számít ritkaságnak, ha valaki nem nordmann jegenyét választ. Az ára ugy...
Zamatos, testes, illatos vagy gyümölcsös – legtöbben ezeket a jegyeket keressük egy jó borban. Egy azonban biztos: a soproni nedűk méltán híresek, bárki megtalálhatja köztük a kedvencét. A borkészítés művészete a gazdában rejlik, azonban a folyamat „boszorkánykonyhája” a pince…
(7.) Eddigi írásainkból kiderült, a soproni borospincék története izgalmas olvasmány. Nem kivétel a belvárosi Petőfi–Károlyi pince sem, amelynek története több mint 200 évet ölel fel.
A Petőfi tér 3. alatt található épületet – amely eredetileg az első magyarországi kaszinóként üzemelt – 1789-ben építtette Pejachevich Károly, azonban az alatta húzódó pincerendszer építésének pontos dátuma nem ismert. A valószínűleg Ringer József által tervezett tömb az akkori társasági élet központi helyszínévé vált. Az épület 1834-ben leégett, a homlokzatán álló szobrok rádőltek a tetőre, ezért szinte menthetetlenné vált. Egy évvel később Lössl Ferenc tervei alapján azonban renoválták. – A városi levéltárban lévő terv azt mutatja, hogy Lössl Ferenc erősen ragaszkodhatott a korábbi, késő barokk formákhoz – kezdte Károlyi Balázs európai kőfaragó mester, a Petőfi–Károlyi pince egyik üzemeltetője. – Az épületben Liszt Ferenc három hangversenyt is tartott, 1820-ban, 1840-ben és 1846-ban. 1847-ben pedig otthont adott az ország első régiségkiállításának, emellett a magyar orvosok és természetvizsgálók az évi vándorgyűlését is itt rendezték meg.
A következő évtizedekben kaszárnyaként is üzemelt egészen 1891-ig, 1887-ben ide telepítették a Soproni Királyi Távirodát is. Az 1800-as évek végén jelentősen megváltozott az épület képe, Wälder József városi mérnök egyemeletessé alakíttatta. Ekkor kapta a mai, eklektikus stílusú homlokzatát is. Emellett 1948 és 1982 között az állami fiúiskola is itt kapott helyet.
Az 1950-es évek államosítási hulláma a Petőfi–Károlyi pincét sem kerülte el, évtizedekig a Dózsa Termelőszövetkezet tulajdonában állt. Az 1990-es években Katona Gusztáv működtette a pincét, az új évezred kezdetén pedig már a Károlyi család, Zách Zoltán segítségével. 2005-ben az Európai Borlovagrend Soproni Legáció megalapítása első lépéseinek is otthont adtak a több száz éves falak.
Az édesapa, Károlyi Gyula sommelier és okleveles borbíráló végzettséggel is rendelkezik. Fiát, Balázst is „megfertőzte” a bor szeretetével, aki az évek folyamán okleveles borbírálóvá és borajánlóvá vált. – Talán a soproniak közül is kevesen tudják, milyen tágas pincerendszer húzódik meg a Petőfi tér 3. alatt – tette hozzá Balázs. – A 600 négyzetméteres pincénk hangulatos helyszínt nyújt azoknak, akik szeretnének részt venni egy belvárosi borkóstoláson. Átalakításokat nem végeztünk rajta, így megőrizve az autentikus légkört.
A Károlyi család nem rendelkezik saját szőlőskerttel, pincéjükben sem tartanak saját bort. Furcsa mód ez az egyik előnyük sok pincészettel szemben: nem csupán egyetlen gazda választékát kínálják borkóstolóik során, hanem a környék legjobb termelőinek nedűit igyekeznek bemutatni az érdeklődnek. Nemcsak Sopronban teszik ezt, hanem országszerte. – A tavalyi évben elkezdtük üzemeltetni a Bor-ikum guruló borbárunkat. Ez azt jelenti, hogy egy street bárral járjuk az országot, és igyekszünk bemutatni a soproni borokat hazánk tőlünk messzebb lévő településein is. Fontosnak érzem, hogy minél több embernek elvigyük ezeket a nedűket. A soproni bor kincs, amit csak szeretni lehet – zárta Károlyi Balázs.
(Vége.)
Míg régen szinte mindenki lucfenyőt díszített fel szentestére, addig ma már az számít ritkaságnak, ha valaki nem nordmann jegenyét választ. Az ára ugy...
Zamatos, testes, illatos vagy gyümölcsös – legtöbben ezeket a jegyeket keressük egy jó borban. Egy azonban biztos: a soproni nedűk méltán híresek, bár...