Megannyi fotót láthattunk már elképesztően látványos villámokról. Pedig maguk a villámok csak egy része a légkörben bekövetkező elektromos kisüléseknek. – Ennek oka, hogy a vastag zivatarfelhő takarása miatt nem látjuk a fölötte kialakuló felvillanásokat – kezdte dr. Bór József, a soproni HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet munkatársa. – Átlagosan 40–50 villámlás történik minden másodpercben, de sok és változatos alakú kisülés következik be a felhők fölött is.

A felhők feletti eseményeket formájuk és méretük szerint vörös lidércnek, lidércudvarnak, gyűrűlidércnek, kék nyalábnak, óriás nyalábnak, pixelkéknek és törpéknek nevezik a szakemberek. Ezeket alkalmanként másodlagos jelenségek, például úgynevezett trollok és pálmalidércek követik.

A lidércek megfigyelése és tanulmányozása a hétköznapokban is hasznos. – A zivatarok feletti kisülésekhez hasonló elektromos nyalábokat sikeresen alkalmaznak a fertőtlenítés és a sebkezelés területén. Ezek mellett a gáztisztítás, a porülepítés és textilkezelés folyamatát is fejlesztették már a kutatásokból származó adatoknak és információknak köszönhetően – ismertette a szakember.

Az 1980-as évek végén egy véletlen felfedezés bizonyította a felső légköri kisülések létezését. Ezután hamarosan kiderült az is, hogy ezek az űrből is jól látszanak. A világűrből olyan helyeken is megfigyelhetők, ahol a földfelszínről nem. Számos műholdas és emberes űrmisszió is kifejezetten e jelenségkör kutatására indult. Ugyanakkor a földi megfigyelések is nagyon fontosak. Szerencsére bőven vannak, akik segítik a kutatók munkáját: az Observers of Upper-Atmospheric Electric Phenomena nevű Facebook-csoport – mely már több mint 15 ezer tagot számlál – lelkesen támogatja a legújabb tudományos kutatásokat is.

A soproni HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézete javasolta, hogy a magyar űrhajós gyűjtsön felvételeket a Nemzetközi Űrállomáson a villámaktivitásról. – A sikeres küldetés a villámok hatásainak jobb megismerését és az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatásokat is támogatná. A kezdeményezést illetően világszerte 18 tudományos intézmény erősítette meg együttműködési szándékát, köztük hazánkban az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem Bajai Csillagászati Obszervatóriuma – zárta dr. Bór József.

Tekintse meg kvízünket!