– Legelőször is érdemes eldönteni, hogy csak egyszerű díszt szeretnénk az otthonunkba, vagy komolyabban foglalkoznánk az akváriummal – kezdte Klementsits Ferenc, aki társával, Németh Attilával együtt már több mint 9 éve segíti az akvarisztika iránt érdeklődő soproniakat. – A kezdők általában kisebb, 50–60 literes akváriumban gondolkodnak, aztán az évek alatt eldől: szeretne-e valaki még jobban elmélyülni az akvarisztikában, lesz-e elég ideje, türelme és anyagi lehetősége arra, hogy nagyobb akváriumot alakítson ki. A kisebb változatnál napi szinten csupán 5–6 perc etetésre, tisztogatásra van szükség, illetve két–háromhetente ajánlott elvégezni az időigényesebb vízcserét, nagyobb takarítást.

Az édesvízi halak kiválasztásánál fontos, hogy nem mindegyik fajtát lehet párosítani egymással. Figyelembe kell venni azt is, hogy melyik példány mekkorára nő, milyen az úszásigénye. A vízi növények teszik igazán látványossá az akváriumokat: vannak olyanok, amelyek könnyen nevelhetők, de olyanok is akadnak, amelyeket már inkább a haladók tudnak gondozni. Az akvarisztika következő lépcsőfoka a tengeri akvárium építése, amelynél több szempontot is érdemes figyelembe venni.

– A választható fajok száma nagyon magas, ugyanakkor csak minimális százalékuk tenyészthető, a világ távoli pontjairól érkeznek hazánkba, ezért is kényesebbek édesvízi társaiknál – folytatta a szakember. – Töretlen népszerűségnek örvendenek a bohóchalak, doktorhalak, császárhalak és a ragadozó halak. A tengeri akváriumok látványos élőlényei a színes halakon kívül a korallok, virágállatok és tengeri rózsák.

Egyre népszerűbbek a kisebb-nagyobb kerti tavak, amelyek gondoskodást, tervezést igényelnek. Lényeges a tó helyének megválasztása, a megfelelő szivattyú és a szűrőrendszer beszerzése. Ha azt szeretnénk, hogy a vízinövények mellett halak is úszkáljanak a kerti tavunkban, akkor biztosítani kell a megfelelő oxigénellátást. A kerti tavakba leggyakrabban aranyhalat, a koi pontyot és a szivárványos csellét telepítenek.