Az Erdő Háza nemcsak interaktív kiállítótermének, de az itt található vadasparknak is köszönheti népszerűségét. A kifutókban öt hazánkban megtalálható nagyvadfaj egyedei is láthatók. Lapunkban az agancshullajtás kapcsán már írtunk a gím- és dámszarvasokról, valamint az őzekről. Él azonban itt egy faj, amelynek tagjai sosem vetik le fejdíszüket.

– A kosnak nevezett hím muflonok nem agancsot, hanem szarvat növesztenek. Ez nem csont, hanem szaruképződmény – tudtuk meg Sárközy Árontól, az Erdő Háza ökoturisztikai asszisztensétől. Elmondása szerint a kosok egész életük során növesztik a formája miatt csigának nevezett tülkös fejdíszüket. A csigán található redők alapján megállapítható az állat kora is.

Nyájnak nevezett csapatukban jelenleg négy egyed él: két nőstény, azaz juh, valamint egy nőstény bárány, utóbbit az első ellésig jerkének nevezik. Ezen kívül egy kos legel itt, akit gondozói Gézának neveztek el. Mindnyájan a budakeszi vadasparkból érkeztek a Muckra. Nem véletlenül hasonlítanak a birkák a muflonokra, hiszen a kutatók szerint a két faj közös őstől származik. Az ökoturisztikai asszisztens elmondása szerint a vadon élő muflonokra is jellemző, hogy nagy nyájakba csoportosulnak, ahol kosok és juhok vegyesen élnek együtt. A birkákhoz hasonlóan a juhok gyakran bégetnek is.

Berregésnek hívott üzekedési időszakuk októberben kezdődik. A kosok ilyenkor akár 10–20 méter távolságból nekifutva csapják össze szarvaikat. Az ellés a tavasz folyamán történik. Áron és munkatársai remélik, hogy születnek idén kisbárányok.

Az ökoturisztikai asszisztens elmondta, a nyáj szeret napozni. Ha a kifutójuknál lévő nasicsúszdán eleséget öntenek a látogatók, akkor az állatok közelebb jönnek a fahídhoz, így közelről is megszámlálhatók Géza évgyűrűi.

A muflon nem őshonos állat kontinensünkön, az ázsiai Kaukázus és Zagrosz-hegységből származik. Szardínián, illetve Napóleon szülőhelyén, Korzikán élnek nagy nyájaik. Néha Ausztria területéről átkószálnak a soproni Dudlesz-erdőbe.

Mi őshonos? Bár a természetjárók nemcsak állatok, de növények kapcsán is találkozhatnak az „őshonos” kifejezéssel, nem biztos, hogy mindenki tisztában van a jelentésével. A Kárpát-medence területén azok az élőlények számítanak őshonosnak, amelyek nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként legalább kétezer éve élnek itt.