Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Ne a kukában végezze!
Az elmúlt hét évben ugyan 22 százalékkal csökkent az élelmiszer-hulladék mennyisége hazánkban, de még így is nagyon sok étel kerül a szemétbe.

Egy átlagos magyar – a felmérések szerint– 62 kilogramm ételt dob ki évente

Ne a kukában végezze!

| Laklia-Szilágyi Andrea | Zöld Sopron

„Veszek még egy kicsit, maximum megmarad” – hallhatjuk sokszor vásárlás közben. Pedig az élelmiszer-hulladék termelése szempontjából fontos lenne meggondolnunk, hogy miből, mennyit veszünk.

Az egyik multicég plakátjain a következő mondat olvasható: minden egyes nap a világ élelmiszereinek egyharmada kárba vész – ez első hallásra kicsit talán túlzásnak tűnhet. – A szám abszolút helyes, egyáltalán nem ámítás – kezdte Greksza Tünde, a Széchenyi István Gimnázium magyarnyelv-, irodalom- és történelemtanára, aki diákjaival erről a témáról tartott előadást a kutatók éjszakáján. – Természetesen egyes élelmiszereknek vannak olyan részeik, melyek emberi fogyasztásra alkalmatlanok, így nem tudjuk felhasználni.

2016-ban a Nébih által indított, Maradék nélkül című program pontos képet ad a magyarok által termelt élelmiszer-hulladék mennyiségéről. A 2023-as adatok alapján 594 ezer tonna kidobott étel keletkezett hazánkban, melyből 274 ezer tonna „tiszta” pazarlás. Ha ezt a számot elosztjuk Magyarország lakosságával, akkor megkapjuk, hogy 62 kilogramm ennivalót dob ki a kukába egy átlagos magyar. Ebből 25,8 kilogramm megelőzhető lenne. A költségek szempontjából is lehangoló adatokat kapunk: 380 milliárd forinttal kevesebbel gazdálkodnak így a magyar háztartások, ez fejenként 40 ezer forintot jelent.

A felmérések azonban egy pozitív eredményt is kimutattak. – Az elmúlt 7 évben 22 százalékkal csökkent az itthon termelt élelmiszer-hulladék mennyisége. Azt gondolom, hogy ez főként az inflációnak „köszönhető”. A magas árak miatt a vásárlók kétszer is meggondolják, hogy miből, mennyit vegyenek, emellett a túlköltekezés mértéke is visszaesett valamelyest – folytatta a tanárnő.


A pazarlás miatt a világ termőföldjeinek egyharmadát hiába műveljük. Világszinten ezek a földek 150 magyarországnyi területet tesznek ki. A kidobott élelmiszer a környezetszennyezés szemszögéből is aggályos: rengeteg víz és a mezőgazdasági gépeket működtető üzemanyag megy így kárba, nem beszélve a permetezőszerek és egyéb termékek felhasználásáról és gyártásáról.

Az adatok tükrében elengedhetetlen, hogy a jövő generációi tisztában legyenek a pazarlás következményeivel, a megelőzés fontosságával. A Széchenyi tanárai ezért bevezették a tudatos fogyasztásra nevelő tananyagokat. – Az állampolgári ismerteken belül megismertetjük a fogyasztóvédelem alapjait, az életvitel nevű tanórán szintén érintünk ehhez kapcsolódó témákat – zárta Greksza Tünde.

Felmérés: Idén 6. alkalommal lehet csatlakozni a ­Nébih országos háztartásiélelmiszerhulladék-felméréséhez, mely segít megérteni, hogy milyen ételeket és miért pazarolunk. Bővebb információ: www.maradeknelkul.hu/haztartasi-elelmiszerhulladek-felmeres-2024

Tekintse meg kvízünket!

Kapcsolódó cikkek