Az egyik multicég plakátjain a következő mondat olvasható: minden egyes nap a világ élelmiszereinek egyharmada kárba vész – ez első hallásra kicsit talán túlzásnak tűnhet. – A szám abszolút helyes, egyáltalán nem ámítás – kezdte Greksza Tünde, a Széchenyi István Gimnázium magyarnyelv-, irodalom- és történelemtanára, aki diákjaival erről a témáról tartott előadást a kutatók éjszakáján. – Természetesen egyes élelmiszereknek vannak olyan részeik, melyek emberi fogyasztásra alkalmatlanok, így nem tudjuk felhasználni.
2016-ban a Nébih által indított, Maradék nélkül című program pontos képet ad a magyarok által termelt élelmiszer-hulladék mennyiségéről. A 2023-as adatok alapján 594 ezer tonna kidobott étel keletkezett hazánkban, melyből 274 ezer tonna „tiszta” pazarlás. Ha ezt a számot elosztjuk Magyarország lakosságával, akkor megkapjuk, hogy 62 kilogramm ennivalót dob ki a kukába egy átlagos magyar. Ebből 25,8 kilogramm megelőzhető lenne. A költségek szempontjából is lehangoló adatokat kapunk: 380 milliárd forinttal kevesebbel gazdálkodnak így a magyar háztartások, ez fejenként 40 ezer forintot jelent.
A felmérések azonban egy pozitív eredményt is kimutattak. – Az elmúlt 7 évben 22 százalékkal csökkent az itthon termelt élelmiszer-hulladék mennyisége. Azt gondolom, hogy ez főként az inflációnak „köszönhető”. A magas árak miatt a vásárlók kétszer is meggondolják, hogy miből, mennyit vegyenek, emellett a túlköltekezés mértéke is visszaesett valamelyest – folytatta a tanárnő.
A pazarlás miatt a világ termőföldjeinek egyharmadát hiába műveljük. Világszinten ezek a földek 150 magyarországnyi területet tesznek ki. A kidobott élelmiszer a környezetszennyezés szemszögéből is aggályos: rengeteg víz és a mezőgazdasági gépeket működtető üzemanyag megy így kárba, nem beszélve a permetezőszerek és egyéb termékek felhasználásáról és gyártásáról.
Az adatok tükrében elengedhetetlen, hogy a jövő generációi tisztában legyenek a pazarlás következményeivel, a megelőzés fontosságával. A Széchenyi tanárai ezért bevezették a tudatos fogyasztásra nevelő tananyagokat. – Az állampolgári ismerteken belül megismertetjük a fogyasztóvédelem alapjait, az életvitel nevű tanórán szintén érintünk ehhez kapcsolódó témákat – zárta Greksza Tünde.
Felmérés: Idén 6. alkalommal lehet csatlakozni a Nébih országos háztartásiélelmiszerhulladék-felméréséhez, mely segít megérteni, hogy milyen ételeket és miért pazarolunk. Bővebb információ: www.maradeknelkul.hu/haztartasi-elelmiszerhulladek-felmeres-2024