Szenvedő erdők
| Köves Andrea
A klímaváltozás napjaink egyik leggyakrabban használt kifejezése. Nem véletlen, hiszen olyan globális jelenségről van szó, amely egyelőre feltérképezhetetlen változásokat hozhat világszerte. A téma szakavatott, nemzetközi hírű kutatója egy soproni egyetemi tanár, prof. dr. Mátyás Csaba, aki az erdőkkel kapcsolatos változásokat vizsgálja évtizedek óta.
– Sokan csak azzal azonosítják a klímaváltozást vagy hétköznapi elnevezéssel a globális felmelegedést, hogy egy-két év alatt mennyit változott a hőmérséklet, a csapadék, a széljárás, ám ennél sokkal összetettebb, szerteágazóbb a jelenség – mesélte a szakember. – Ha az aprólékos részletekbe nem is megyünk bele, hogy mi mindent takar a klímaváltozás fogalma, és mi minden járul hozzá, azt ki kell emelni: nem egy-két évben gondolkodunk, hanem általában harmincéves periódusokban.
A professzor azt is elmondta, hogy az utóbbi évtizedekben a kelet-európai régióban is egy–másfél fokkal nőtt az átlaghőmérséklet, ami hihetetlen gyors változás. Ennek hatásai az élet számtalan területén jelentkeznek, az erdészet különösen érintett ebből a szempontból. Az erdészek a fatelepítésekkor 100–150 évvel előre gondolkodnak, hiszen egy fa ennyi ideig él vagy élhetne. Ám a klímaváltozás egészen másfajta tervezést eredményez például a bükkösök esetében. A szakember szerint a globális felmelegedés nem kedvez ennek a fajnak, illetve a csapadék eloszlása sem. A rendkívül aszályos időszakokat nagy esőzések követik, majd utána ismét nagy szárazság jön. Bár régiónkban még nem pusztulnak látványosan a bükkösök, de az ország délnyugati területein már jelentősek a károk. Néhány évtized múlva pedig nálunk is megjelenhet ez a tendencia. Ami viszont már a soproni és a környező erdőkben is a klímaváltozás „számlájára írható”, az a lucfenyők megbetegedése. Bár nem őshonos fajtáról van szó, ám a Brennbergi-völgyben 100 éves példányok is magasodnak, jelezve: szerették ezt a klímát. Az utóbbi években azonban egyre több a megbetegedés a lucfenyők között is, hiszen a fa kártevőjének kedvez a melegedés.
Mindezek után mit tehetnek az erdészeti szakemberek? Prof. dr. Mátyás Csaba szerint a helyzet nem megoldhatatlan: a jövőben a bükkösök helyére szép lassan érdemes tölgyeket telepíteni, illetve a tölgyfák esetében olyan rokonfajokkal kicserélni a most meglévő állomány egy részét, amelyek jobban tűrik a magasabb hőmérsékletet és a szárazságot.
Biológus szemmel
Prof. dr. Mátyás Csaba a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Prometheus átka: klímaváltozásról biológus szemmel címmel tart előadást a magyar tudomány ünnepe alkalmából a Soproni TIT-ben november 13-án, kedden 18 órától.