Tavaszi kertünk romantikus dísze
| Madarász Réka
Lápos réteken, patakpartokon, erdőszéleken egyaránt találkozhatunk a boglárka sárga alapfajával. A kedves kis növény nemesített változatai a legváltozatosabb színekben pompáznak erkélyeken, ablakokban, kertekben és virágcsokrokban.
A boglárkafélék családjába (Ranunculaceae) sokféle növény tartozik, melyek közül többek közt a béka-, a réti, a nádi, a kúszó és a salátaboglárka hazánkban is őshonos. A virágboltokban az ázsiai boglárkát találhatjuk meg a fehér, a piros, a rózsaszín és a narancssárga minden árnyalatában. Mivel a szép kis növény remekül beleillik a most divatos vintage stílusba, emellett vágott virágként még tartós is, gyakran díszít menyasszonyi csokrokat.
– A gumós növény 20–40 centiméteres bokrot fejleszt petrezselyemszerű leveleiből – tudtuk meg Zügn Judit virágüzlet-tulajdonostól. – Mivel mediterrán vidékekről származik, nem télálló, ezért Magyarországon egynyári növényként ismert.
Ahogy a többi tavaszi növény, a boglárka is kedveli, ha folyamatosan nedves a földje, ám a pangó víz a rothadásához vezethet. A kártevőknek és a betegségeknek remekül ellenáll. Márciustól júniusig ontja a virágokat. A virágzási időt és a virágok mennyiségét megnövelhetjük, ha folyamatosan eltávolítjuk róla az elvirágzott részeket.
– A nagy melegek beálltával a növény visszaszárad gumóig, de ez ne tévesszen meg bennünket: nem megy tönkre – folytatta a virágok szakértője. – Ilyenkor szedjük fel a gumókat, ha azok mellékgumókat fejlesztettek, azokat válasszuk le róluk, és tároljuk száraz, hűvös helyen, például papírzacskóban vagy újságpapírok között! Októberben ültessük dézsába vagy cserépbe őket, tartsuk továbbra is sötét, hűvös helyen, majd márciusban tegyük ki őket a szabadba!
Ha valaki szabadföldi ágyásba ülteti a boglárkát, akkor várja meg a fagyok megszűntét, és hamarosan számíthat is rá, hogy kihajt a növényke.