Növényeink lassan nyugalmi állapotba kerülnek, lombjukat lehullatják. Bár a műanyag konténerek elterjedésével a cserjéket és fákat az év bármely szakában telepíthetjük, mégis a gyümölcstermő növényeknél jellemzőbb a hagyományos őszi lombhullás utáni, úgynevezett szabadgyökeres ültetési mód. Erre pedig az október közepétől a fagyok megjelenéséig tartó időszak a legjobb.  

– Az őszi faültetést azért ajánlom, mert a téli csapadéknak köszönhetően nagyobb valószínűséggel erednek meg tavasszal a fáink, a gyökérsérüléseik könnyebben regenerálódnak, hamarabb indul be a hajtásképződés – osztotta meg velünk tapasztalatait Horváth Gábor, a Kisalföldi ASzC Roth szakképző iskolájának kertészeti tangazdaság-vezetője. – Bármit ültethetünk, amit szívesen látunk a kertünkben, ami alatt szívesen hűsölnénk, vagy aminek szeretjük a gyümölcsét. Néhány tényezőt azonban érdemes szem előtt tartanunk.

Korai virágzású, fagyérzékeny fákat ne ültessünk fagyzugos helyekre, ugyanis egy korai sárgabarack például nagy valószínűséggel elfagy. Tartsuk be a gyümölcsfajtákra jellemző sor- és tőtávolságot, melynek megállapításánál a kifejlett fa méretét vegyük figyelembe! Az ültetőgödör legyen kellően tágas a gyökérzet számára. Ha lehetőségünk van rá, tegyünk bele szerves trágyát, amit dolgozzunk be a gödör aljába! Beültetés előtt a csemete gyökereit érdemes beáztatni, akár egy napra is. A vastagabb és a letört gyökereket visszavághatjuk.

– Miután behelyeztük a fát a gödörbe, töltsük meg a gyökérzónát apró szerkezetű, jó minőségű talajjal, közben pedig adagoljunk hozzá vizet! – tette hozzá Horváth Gábor. – Ügyeljünk arra, hogy az oltási pont a talaj felett maradjon. Az ültetéskor alapos beöntözésre van szükség, még az őszi telepítésnél is. Végezetül egy karóval segíthetünk támaszkodni a növénynek, addig, amíg meg nem erősödik. Ha a vadak látogatják a kertünket, akkor védőhálót mindenképpen helyezzünk a fa törzse köré!