A meghitt karácsony dísze
2024. 12. 04. | Madarász RékaMíg régen szinte mindenki lucfenyőt díszített fel szentestére, addig ma már az számít ritkaságnak, ha valaki nem nordmann jegenyét választ. Az ára ugy...
Nagy pusztítást végeznek a hazai növény- és állatvilágban azok az inváziós fajok, amelyek más földrészekről idekerülve kiszorítják az őshonos élőlényeket, megbontják a közösségeket. Erre a problémára világított rá a Soproni Egyetem amerikai vendégprofesszora.
G. Keith Douce, a georgiai egyetem professzor emeritusa évtizedek óta folytat kutatásokat az inváziós fajokkal kapcsolatban. Az elmúlt években többször is járt a Soproni Egyetemen, a témához kapcsolódó kurzusokat tartott. Az elmúlt hetekben ismét az erdőmérnöki kar vendége volt.
– A kontinenseken átívelő együttműködés nagyon fontos, mert hiába az óriási távolság, sokszor ugyanazokkal a problémákkal nézünk szembe, hiszen az inváziós növények vagy állatok jelentős része Ázsiából jön, és ugyanúgy bekerül Amerikába, mint Európába – emelte ki a professzor. – Erre jó példa a szelídgesztenye betegsége, amely Amerikában teljesen kipusztította ezt a fafajt. Mindez komoly károkat okoz Európában, így Magyarországon is, de itt sikerült megtalálni a megfelelő védekezési módszert.
Ugyancsak inváziós gomba okozta a szilfák pusztulását, amely hazánkban is jelentős volt. A kőrisfák is hasonló problémákkal néznek szembe Amerikában és hazánkban, míg ott egy rovar, addig nálunk egy gomba okozza a kárt. G. Keith Douce, illetve az őt vendégként fogadó prof. dr. Lakatos Ferenc szerint ezért is nagyon fontos az együttműködés. Az inváziós fajok emberekre is veszélyesek lehetnek, így a hazánkban megjelent, eredetileg Ázsiában élő szúnyogok betegségeket hordoznak, de a mezőgazdaságban is nagy károkat okoznak. A soproni kerteket díszítő buxusok pusztulását is egy inváziós faj, a puszpángmoly okozza.
A kutatók azt is vizsgálják, hogy miként terjednek ilyen intenzíven ezek a fajok. A tapasztalat szerint elsősorban az ember által közvetlen vagy közvetett módon kerültek át egyik kontinensről a másikra. Ez történhet például úgy is, ha egy növényt dísznövényként hoz haza valaki, hogy a kert éke legyen, arra azonban nem gondol, hogy egy idő után kiszabadulhat a kártevő a hazahozott növényből a környéken lévő területekre, és ezután már nincs megállás.
Míg régen szinte mindenki lucfenyőt díszített fel szentestére, addig ma már az számít ritkaságnak, ha valaki nem nordmann jegenyét választ. Az ára ugy...
Zamatos, testes, illatos vagy gyümölcsös – legtöbben ezeket a jegyeket keressük egy jó borban. Egy azonban biztos: a soproni nedűk méltán híresek, bár...