Most is fogják egymás kezét

| Pluzsik Tamás

Bizonyára sokan álmodoznak az egész életen át tartó szerelemről, és vannak olyan szerencsések, akiknek ez meg is adatott. Sorozatunkban olyan soproni házaspárokkal beszélgetünk, akik talán tudják a hosszú és boldog házasság titkát. Legalábbis az életük példa lehet erre.

– Még a napra is pontosan emlékszem, amikor megismerkedtünk: 1966. október 23-án Budapestről jöttem Sopronba, ugyanis akkor már itt tanítottam a zeneiskolában – mesélte az 55 évvel ezelőtti történetet Nagy Alpár. – Szinte üres volt az egész szerelvény, ugyanis macerás volt abban az időben Sopronba jönni, előzetesen határsávengedélyt kellett beszerezni, már Győr előtt igazoltattak, kikérdeztek, hogy hová, s miért utazunk. Győrben felszállt a vonatra egy fiatal lány, és pont abba a fülkébe ült le, ahol egy szál magamban én voltam.

– Elkezdtünk beszélgetni, sőt a fiatalember be is mutatkozott, de a Nagy Alpárt én Magyar Pálnak értettem – folytatta mosolyogva dr. Szitter Ágnes, aki abban az időben friss diplomás orvosként már a soproni kórház belgyógyászatán dolgozott. – Közös témánk a zene volt, kiderült, hogy akár a Zeneakadémián is találkozhattunk volna, hisz még egyetemistaként mindketten rendszeresen oda jártunk.

– Sopronban leszálltunk a vonatról, elköszöntünk egymástól, én pedig már másnap elkezdtem nyomozni, hogyan bukkanhatnék ennek a szép és kedves lánynak a nyomára, akibe, ki kell mondanom, egy csapásra beleszerettem.

– Kicsi ez a város, Alpár megtalált, megtaláltuk egymást – vette vissza a szót Ágnes. – Randevúztunk, kedvenc helyünk volt a Borostyán cukrászda, nem egészen egy évvel később pedig már ott álltunk a győri Nagyboldogasszony-székesegyház oltára előtt, fogtuk egymás kezét, mint mindig, azóta is.

– Pécsett, a Fenyves Szállóban voltunk nászúton, majd Budapesten a híres Szipál műteremben készült az esküvői fotónk – mesélte Alpár. – Én továbbra is az Alsólövérekben laktam albérletben, Ágikám pedig a kórházban, így kezdődött a házasságunk, majd a Szabadság körút, ma Lövér körút 97-ben volt az első lakásunk, amit részletre vásároltunk, 35.000 forint befizetése után. Enikő lányunk 1968-ban, Ákos fiunk pedig 1972-ben született, így lett teljes a család, így lett teljes közös életünk.

– Sok küzdelmen mentünk keresztül, de szép volt, és szép még ma is. Nekem Alpár mindig biztos hátteret adott, gond nélkül nevelhettük a gyerekeket, élhettem az orvosi hivatásomnak.

– Mindenkinek ilyan harmonikus házasságot kívánok – mondta búcsúzásul Nagy Alpár. – Ady Endrénél senki nem fogalmazta meg szebben: „Nem tudom, miért, meddig/ Maradok meg még neked./ De a kezedet

Dr. Szitter Ágnes 1940-ben született Győrben. 1964-ben vette át orvosi diplomáját a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. Belgyógyász szakorvos, 78 éves koráig aktívan tevékenykedett, az utolsó időszakban ifjúság egészségüggyel foglalkozott.

Nagy Alpár 1938-ban született Debrecenben. 1965-ben diplomázott a Zeneakadémián, nyugdíjba vonulása előtt az óvónőképző intézet tanszékvezető tanára volt.

Teljes verzió