Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Alma és fája – Egresits László, valamint fiai, Krisztián és Zoltán

Alma és fája – Egresits László, valamint fiai, Krisztián és Zoltán

| Pluzsik Tamás | Tallózó

Az alma nem esik messze a fájától, tartja a mondás, melynek igazságáért nem kell messzire menni Sopronban sem. Éppen harminc éve egyéni vállalkozó Egresits László víz-, gáz- és központifűtésszerelő-mester, aki szakmája szeretetével mindkét fiát „megmérgezte”.

 Édesapám eredetileg szabómester volt a Soproni Ruhagyár­ban, majd szakmát, pontosabban munkahelyet váltott, melynek rendkívül prózai oka volt: az öt gyermek felneveléséhez nem volt elég a ruhagyári fizetés – mesélte Egresits László. – Ezért elment a vasöntödébe úgynevezett magürítőnek, ahol nemcsak a fizetés volt lényegesen több, de mint nehéz, fizikai munkás természetbeni juttatásként kapott pluszban még például sajtot, amit javarészt mi, gyerekek et­­tük meg. Édesapám betegsége miatt már nagyon fiatalon én lettem a családfönntartó, úgyhogy lényegében ez is motivált a szakmaválasztásban. Úgy láttam, hogy a bádogos és vízvezeték-szerelő szakma meg tudja majd adni azt a stabil anyagi hátteret, amivel együtt tudom tartani a családot, hisz a legkisebb öcsém ekkor még alig nőtt ki az óvodás korból.


A víz-, gáz- és köz­­pon­ti­fű­­tés­sze­re­lő-mester a Soproni Vas és Szerelő KTSZ-nél még olyan régi, jó nevű mesterektől tanulta a szakmát, mint Trogmayer Gyula és Kőninger Ödön.

– Gyerekként nem tudja az em­­ber, hogy merre menjen, ezért nagyon jó, ha van egy olyan apa, aki megmutatja a he­­lyes irányt, bár számomra mindig is vonzó volt maga a gépészet – vette át a szót Krisztián. Az idősebbik Egresits fiú hozzá­­tette, épületgépész-mérnöki diplomájának megszerzésében is nagy segítségére volt az apunál már gyermekkorban megszerzett gyakorlat.

– Már az általános iskolában a nyári szünidők alatt bátyámmal együtt mi voltunk apu segédei – mondta mosolyogva Zoltán. – Majd a meló végén be a Trabant kombiba, és irány az egyik étterem, ahol melegszendvics és kóla volt a természetbeni juttatás. A nyár végén pedig annyi pénzt kaptam, hogy megvehettem Budapesten a hőn áhított, márkás sportcipőt. – A fiatalabb testvér a gázszerelő mestervizsga után a boltvezetői szakképesítést is megszerezte, így a cégen belül a kereskedelem, a szerelvénybolt vezetése hárul reá elsősorban.

– Hiszem és remélem, hogy nemcsak a fiaim, de a tanítványaim sem bánták meg, hogy erre a pályára léptek – tette hoz­­zá a 2013-ban Sopronért Emlékéremmel is kitüntetett Egresits László, akinek a keze alatt az el­­múlt évtizedek során több mint harminc tanuló sajátította el az épületgépészet, a víz- és gázszerelés szakmai ismereteit. 

Kapcsolódó cikkek

Rendszeresen hazajár

Rendszeresen hazajár

2022. 05. 11. | Pluzsik Tamás

„­Sopron, te ­lelkünk éltető láng! Hű őr az ősi végeken” – hangzanak Sarkady Sándor sorai a város himnuszában. Vallják ezt azok, akik már nemzedékek óta itt élnek, és azok is, akik elszakadtak Soprontól.

Az egészségértés

Az egészségértés

2022. 05. 11. | dr. Tschürtz Nándor

Ugye, milyen furcsa ez a szó? Hát, kell az egészséget értenünk? Nem elég, ha csak úgy egészségesek vagyunk? Tényleg, magától van az egészségünk?