Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Segítsük a beilleszkedést!
Megváltozott a családok életmódja, a vizsgálatok pedig egyre precízebbek – ezek a tényezők is hozzájárulnak dr. Závoti Józsefné szerint ahhoz, hogy több SNI-s gyermeket diagnosztizálnak. Fotó: Németh Péter

Segítsük a beilleszkedést!

| Madarász Réka | Városi hírek

Az elmúlt évtizedben jelentősen javult a fogyatékossággal élők helyzete, ám még mindig van mit tennünk a társadalmi integrációjuk érdekében.

A népszámlálási adatok szerint a világon 650 millió ember él valamilyen fogyatékossággal, vagyis a lakosság kilenc–tíz százaléka. Magyarországon a legutóbbi statisztikai adatok szerint százból öt ember vallja magát fogyatékkal élőnek.

– A demográfiai adatok szerint az elmúlt évtizedben javult a fogyatékkal élők iskolázottsági és munkavállalási aránya, vagyis 37–40 százalékos a jelenlétük a munkahelyeken – tudtuk meg dr. Závoti Józsefné PhD-tól. A Soproni Egyetemi Benedek Elek Pedagógiai Karának egyetemi docense a SOE Fogyatékossággal Élő Hallgatók Esélyegyenlőséget Biztosító Bizottságának elnöke is. – A családalapítás és a munkavállalás területén is történtek előrelépések, de még bőven lenne mit tenni.

A bentlakásos intézményeket, ahol felnőtt fogyatékkal élők laknak, törekszenek lakóotthonokká alakítani, így kedvezőbbekké válnak az életkörülményeik. A közoktatásban és a felsőoktatásban is jellemzőek az integrációs törekvések.

– Napjainkban 93.800 sajátos nevelési igényű (SNI) tanuló van a közoktatásban, akiknek az aránya folyamatosan nő. Ez hozza magával azt is, hogy több gyógypedagógusra lenne szükség. Hazánkban egyre több egyetem vállalja a professzionális gyógypedagógus-képzést, többek között a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kara – folytatta dr. Závoti Józsefné. – Az elmúlt 20 évben a felsőoktatásban is tízszeresére emelkedett a fogyatékossággal élők aránya, azonban az összhallgatói létszámnak csak 1 százalékát teszik ki még napjainkban is. A felsőoktatási intézményekbe való jelentkezés határidejének (február 15.) közeledtével – a képességeiket figyelembe véve – érdemes tájékozódniuk a sajátos nevelési igényű tanulóknak, melyek azok a szakok, egyetemek, ahol megállják a helyüket, és diplomát szerezhetnek.

Az SNI-s és a BTMN-es (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő) gyerekek számának növekedéséért részben a családok megváltozott életmódja a felelős, részben pedig az, hogy a speciális vizsgálati módszerek egyre precízebbek, és egyre korábban felismerhetőek az átlagtól való eltérések. Ha a szülő úgy érzi, hogy a gyermeke akár már a korai időszakban fejlődésében eltér az átlagtól, a szakember azt javasolja, keresse fel a pedagógiai szakszolgálatnál dolgozó szakembereket, hiszen a fogyatékkal élők ellátásáról az állam gondoskodik.


Kapcsolódó cikkek

Életmentő szűrések

Életmentő szűrések

2023. 01. 18. | Huszár Judit

Évente 250 ezer nő hal meg világszerte méhnyakrák következtében, az emlőrák után ez a második leggyakoribb daganat a hölgyeknél. A betegség több év al...