Reményt adó tárlat
2024. 04. 24. | Madarász Réka– Az itt látható alkotások reményt, hitet adnak – mondta dr. Simon István alpolgármester a tavaszi tárlat megnyitóján. A Soproni Képzőművészeti Társas...
G. Nagy Béla idén lenne 80 éves, és immáron 37 éve nincs közöttünk. Tragikusan fiatalon ment el, és mégis egy komoly életművet hagyott hátra. Ez az életmű több mint tízezer (!) fotó Sopronról, a soproniakról. Bár a kiállításmegnyitón elhangzott, hogy a „fotóművész G. Nagy Béla”, ő soha nem tartotta magát művésznek, és mi sem tartottuk őt annak: a barátainak csak egyszerűen „Shang” volt, akihez be lehetett menni a Széchenyi téren lévő dekorműhelybe, ahol még ott volt Szabó Ali, Blattner Andris, néha Sulyok Gabi, Kutas Laci – szóval jó társaság volt az úgy együtt. Béla fényképezett, ott is, az utcán is, és mint a hátrahagyott életművéből kiderült: mindenütt.
– Eleinte a családot fényképezte, elsősorban minket a bátyámmal, aztán mindenkit, pontosabban kereste a „soproni arcokat, a nagy figurákat” – tudtuk meg a fiától, G. Nagy Lászlótól, aki már-már az utolsó pillanatban a szenespincéből előbányászta a negatívokat és élettársával, Kővári Annával elkezdte a leletmentést. Kockáról kockára beszkennelték a még megmenthető fekete-fehér negatívokat, hogy ismét életre keljen a hatvanas, hetvenes évek Sopronja: Sanyi bácsi, a könyvárus, Mühl Ali, „Petőfi” az egykori Deákból, Pintér Jenő, alias Popeye, Bausz atya a Szent György-templom előtt, no és persze az egykori helyszínek: a gödörjátszótér a mászókával, a rejteklépcső a Bünker közben, az Omnia a Lenin körúton, a Csemege ABC Stark úrral, és azokkal a lányokkal, akiknél 3,50-ért vettük a kókuszroládot, és főzték azt az illatos kávét…
A fotók fekete-fehérek, de én, és gyanítom, még sokan mások mindezt színesben látjuk… Köszönjük Neked, Béla, köszönjük neked Shang!
A G. Nagy Béla fotóiból rendezett tárlat a Macskakő Gyermekmúzeumban (Sopron, Szent György utca 12.) tekinthető meg június 16-ig, hétfő kivételével minden nap 10–18 óra között.
G. Nagy Béla 1937. május 23-án született Debrecenben
A Berzsenyi-gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE vegyészmérnöki karán tanult, de az egyetemi tanulmányait végül nem fejezte be. 1962-ben idegenvezetői végzettséget szerzett német és orosz nyelven. 1963-tól Szabó Alajos grafikus művésznek lett a munkatársa, aki nagyon nagy hatással volt rá. Fényképeit a 60-as évek második felétől 1976-ig készítette. Ekkor felhagyott a fényképezéssel és hosszú betegséget követően 1989 decemberében elhunyt.
