A szájhagyomány szerint Rimbacher Pál birkapásztor figyelt fel 1753-ban – tűzrakás közben – a „nagy fekete, izzó kődarabokra”. Hat év múlva az akkor Fenyvesvölgyként ismert területen nyitották meg Magyarország első szénbányáját. A brennbergi bánya közel két évszázadon át működött, még ma is fontos része az itt élők emlékezetének. Ezt remekül szemlélteti a 2019-ben felavatott, bányászati témájú játszótér is. A helyiek igényeit figyelembe véve az önkormányzat folyamatosan dolgozik Brennbergbánya, Ó-Hermes, Új-Hermes és Görbehalom településrészek korszerűsítésén.

A korábban felújított Szent Borbála téren található színpad árnyékolószerkezetének bővítési tervei elkészültek már, Görbehalom határában pedig helyet kapott egy sebességmérő berendezés, mely segítségével a helyiek nagyobb biztonságban érezhetik magukat. – Több aszfaltos útfelületet is létrehoztunk, hogy a lakosok tartósabb és a célnak megfelelőbb utakon közlekedhessenek. Emellett az Óbrennbergi út kátyúzása és felújítása is hamarosan megkezdődik – kezdte Stöckert Tamás, a Brennbergbánya, Ó-Hermes, Új-Hermes, Görbehalom Településrészi Önkormányzat elnöke. – Emellett készül az átfogó csapadékelvezető terve, mely kijelöli az árkokat és a gyűjtőhelyeket.

A helyiek is lelkesek és aktívak: a Brennbergi Kulturális Egyesület állandó, a bányatörténetet bemutató tablókiállítást szervez a Szent Borbála téren. Nagy Imre szerint ezek a fejlesztések a településrész hasznára váltak. – Négy éve élek itt. A körülményekhez képest az utakat is rendesen karbantartják, az elmúlt évekhez képest ez nagy változás. A tér és a játszótér megújulásával egy igazi közösségi helyszín is létrejött – mondta lapunknak.

– Születésem óta Brennbergbányán élek, és látom, hogyan fejlődik a település – folytatta Sepulazov Péter. – Mindig készül valami, legutóbb a temetőt határoló kerítés újult meg. A Szent Borbála tér az új zenepavilonnal a falu központjává vált. Üdvözlöm ezeket a változásokat.

Brennbergbányáról: Az anyakönyvekben a 18. század második feléig „a soproni erdőben” megjelöléssel szerepelt a mai Brennbergbánya területe. A település 1793-ban kapta meg hivatalosan a nevét, ekkor már működött a bánya. Az utolsó bányamunkások egy része 1953 januárjában (a bezárás után) költözött el Brennbergről, sokan viszont úgy döntöttek, hogy nem hagyják el az itt kialakított otthonaikat. A szétszórt szerkezetű település egy központi részből és több kisebb-nagyobb távolságra álló épületcsoportból áll, melyek az egykori szénbánya aknái közelében épült bányászlakások. Brennbergbánya Ó-Hermessel, Új-Hermessel és Görbehalommal együtt ma már Sopronhoz tartozó településrész.

Tekintse meg kvízünket!