Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Mátyás király legendái nyomában
Ebben a kiállításban kevésbé a történelmi személyt, inkább a mesebeli uralkodót mutatják be – tudtuk meg dr. Németh Ildikótól, a tárlat kurátorától. Fotók: Filep István

Soproni Múzeumnegyed: A tárlat a népmesék elemeiből is építkezett

Mátyás király legendái nyomában

| Szilágyi Andrea | Panoráma

Ahol a modernitás és a hagyomány találkozik – a Soproni Múzeum egész évben izgalmas kikapcsolódást ígér minden látogatónak. Sorozatunkban a múzeumnegyed tárlatait mutatjuk be, ezúttal a Mesebeli história címűt.

A Mesebeli história az egyik teljesen új kiállítása a múzeumnegyednek, mely az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kubinyi Ágoston Programján belül valósult meg. A cél az volt, hogy a Sopron és a korona nevű kiállítás – amely a Szent Korona és a város 500 éves történetét foglalja össze – kiegészítéseként bemutassa Mátyás király és Sopron város kapcsolatát. Ebben a tárlatban kevésbé a történelmi személyt, inkább a mesebeli uralkodót mutatják be.

– Ahogy belépünk, rögtön láthatunk egy kronológiai táblázatot, mely a király uralkodásából vett fontos dátumokkal megmutatja, hogy milyen átfedésben voltak ezek az események városunk történetével – ismertette dr. Németh Ildikó, a kiállítás kurátora. – Itt található két interaktív elem is. Az egyiken a Kárpát-medence térképén barangolva megtudhatjuk, hogy honnan származnak a Mátyás királyról szóló mesék. A helyszínekre kattintáskor elolvasható az adott történet. A másikban beleolvashatunk Kis János evangélikus lelkész Mátyás anekdotákból írt könyvébe, melyet itt, Sopronban magyarul adtak ki 1806-ban.

Tovább haladva a teremben látható, hogy három perspektívából – Mátyás, az igazságos, a reneszánsz uralkodó és a hadvezér – igyekeztek a szakemberek bemutatni az egykori királyt.

A múzeum munkatársai a gyerekekre is gondoltak a tárlat megtervezése során. Több népmesét is meghallgathatnak kényelmesen, zsámolyon ülve. Sok történet ismert Mátyásról, de vajon mennyi a valóságalapjuk? Állványokon található forgatható táblák segítségével – melyeknek egyik oldalán a legendák összefoglalását, a másikon a valós eseményeket ismerhetjük meg – összehasonlíthatóak az anekdoták az igazsággal.

– Nagyrészt a népmesékre építettük a kiállítást. A gyerekek sokszor találkoznak ezekkel a történetekkel – folytatta dr. Németh Ildikó. – Ezt a népmesei hagyatékot Kriza Ildikó elismert néprajzkutató dolgozta fel, mi az ő munkáiból dolgoztunk. Segítségünkre volt továbbá dr. Horváth Richárd történész is, aki elismert szakember Mátyás királlyal kapcsolatban.

A második szegmensben megismerhetjük Mátyást mint magánszemélyt, az utolsóban pedig a hadvezéri időszakából kaphatunk ízelítőt.

Mátyás relikviái: A Mátyás uralkodása alatti időkből semmilyen, a király személyéhez közvetlenül kapcsolható, kézzel fogható tárgy, hagyaték nem maradt a városban, ezért a szakemberek olyan műtárgyakat igyekeztek bemutatni, melyeknek valóban közük van a királyhoz. Megcsodálható például egy oklevélmásolat – melynek eredeti példánya a Soproni Levéltárban található – Mátyás aláírásával, illetve egy kép a híres halotti pajzsról, ami Párizsban látható.

Sopron és az uralkodó: Mátyás király 1482–1483 telén élt városunkban, amikor Bécs ostromára készült. Ezekben a hónapokban a múzeumnegyed egy másik épületében, a Storno-házban, az akkori Háberleiter-házban lakott, ott alakították ki a királyi rezidenciát.

Tekintse meg kvízünket!

Tekintse meg további képeinket!

Kapcsolódó cikkek

Néptáncosok a GYIK-ban

Néptáncosok a GYIK-ban

2024. 04. 24.

Összesen húsz műhelyből csaknem 300 fiatal érkezett a XXI. soproni regionális szóló néptáncvetélkedőre.