Sopron büszkélkedhetett az országban az első olyan kiállítással, mely élethűen mutatja be a múlt századok városi lakásait bútorokkal, falfestményekkel, használati tárgyakkal – tehát mindennel, amitől egy lakás otthonná válik. Ennek az életszerű bemutatási módnak az ötlete Askercz Éva művészettörténész nevéhez fűződik. Az eredeti tárlatot még az 1970-es években rendezték be, azóta látogatható volt a Fabricius-házban 17–18. századi polgárlakások címen. Ezt a kiállítást újították fel és bővítették az új múzeumnegyed létrehozásakor.

Bőséges gyűjtemény

 – Nagyon gazdag polgári lakáskultúrát és életmódot bemutató tárlat lett az Otthon a városban című kiállítás – árulta el lapunknak Szlavkovszky Mariann kurátor. – A bútorok nagyon sérülékeny tárgyak: tűzvészkor vagy ha más okból menekülni kellett, hátrahagyták azokat, hideg téli napokon pedig még a kályhában is végezhették. Mi Sopronban nagyon szerencsések vagyunk, hogy egy ilyen bőséges, művészettörténetileg és életmódtörténetileg gazdag gyűjteményt tudunk bemutatni.

19. századi enteriőr

Korábban a 17. századi szokásokhoz illeszkedő egy légterű lakóegységet és a 18. században kialakult, szalonnal, étkezővel és hálószobával rendelkező lakásokat csodálhattak meg az érdeklődők. A mostani bővítés után már egy 19. századi enteriőrsor is látható. Az új lakásbelső különlegessége, hogy a hozzá tartozó három szobát három különböző stílusirányzatnak megfelelően rendezték be a múzeum munkatársai.

– Ebben az időszakban már egyre gyorsabban változott a divat, sűrűn követték egymást az irányzatok. Ennek szemléltetésére létrehoztunk egy empire hálószobát, egy biedermeier szalont és egy ónémet étkezőt – ismertette a kiállítás kurátora.

Digitális eszközökön a múlt

A múzeumnegyed kialakításakor a kiállítás régebbi helyiségeit is felújították. A műtárgyakat – melyek már 40–50 éve a tárlat részét képezik – restaurálták és tisztították. Emellett a termeket interaktív elemekkel látták el. – A kiállítások szobáiban monitorokon kisfilmek láthatóak – folytatta Szlavkovszky Mariann. – Minden évszázadhoz varrattunk ruharekonstrukciókat, a színészek ezeket vették fel a jelentekhez. A filmekben a szereplők – természetesen rendkívül óvatosan – használják a műtárgyakat is funkciójuk szerint, így ezekről is komplexebb képet kaphatnak az érdeklődők.

A tárlat zárótermében a látogatók érintőképernyős monitoron tesztelhetik tudásukat, hogy hányadik századból ered többek között az ón sótartó, a tulipánváza vagy a bonbontartó. De kipróbálhatják azt is, vajon hány fűszert tudnak beazonosítani pusztán szaglás alapján. Egy ráadás meglepetéssel is készültek a múzeum munkatársai. – Varrattunk a 17–19. századi divattörténetnek megfelelő ruhákat, melyeket a látogatóink felpróbálhatnak, és fotózkodhatnak bennük. Sok vendégünk élvezi ezt a beöltözős játékot, ráadásul a garnitúrában gyermekruhák is találhatóak – zárta a kurátor. 

Ínyenceknek: A záróterem üvegfallal leválasztott részében helyet kapott egy konyha, amely ingyenesen látogatható. A múzeum munkatársai létrehoztak egy digitális, monitoron látható receptkönyvet is, mely képekkel bemutatja a korabeli ételeket és azok elkészítési folyamatait. A recepteket a látogató egy QR kód beolvasásával „magával tudja vinni”.