– Hogy értékeled az előző szezont, amely neked az első volt Sopronban?

– Azt hiszem, életem egyik legjobb döntését hoztam meg azzal, hogy a városba igazoltam. Nagyon élvezem az itteni munkát, igaz, vannak nehezebb napok, de nagyon jó a társaság, a csapattársak mindig túllendítenek a problémákon, akár szakmai, akár magánéleti gondom van. Próbáltam a legjobbat kihozni a helyzetből, rengeteget fejlődtem, tanultam. Sokat segítettek a tapasztalt játékosok, összességében tehát kiváló szezont zártam – csak azt sajnálom, hogy befejezetlen maradt a bajnokság, biztos vagyok benne, hogy első helyen végeztünk volna.

– A következő idényben mit vársz magadtól?

– Egy biztos: a szakmai stáb részéről meglesz a bizalom. Innentől már csak élni kell vele. Minden azon múlik, hogy nekünk, fiataloknak milyen lesz az edzésmunkánk. Ha a tréningeken képesek vagyunk megmutatni, mit tudunk, akkor mérkőzéseken is bizonyíthatunk.

– Mire lehet képes a Sopron Basket megfiatalított együttese?

– Változott a csapat, de ettől még bajnokesélyesként futunk neki a szezonnak, ha összeszedetten és koncentráltan kosárlabdázunk, bármire képesek lehetünk. Remélem, elkapjuk a fonalat, persze biztos lesznek nehezebb időszakok, de vannak a keretben rendkívül tapasztalt játékosok, ilyenkor ők segíthetnek.

– Összességében mi a célod a kosárlabdával?

– Rövid távon az a célom, hogy minél többet tudjak hozzátenni a csapat játékához, hasznosan töltsem azokat a játékperceket, amiket kapok majd a következő szezonban. Remélem, hogy az U20-as válogatottban is alapember leszek, és jó eredményeket érünk el. Később pedig szeretnék meghatározó kosárlabdázó lenni a magyar bajnokságban és az Euroligában is, emellett komoly cél számomra a felnőtt válogatottság.

– A kosárlabda mellett tanulsz is Sopronban, pontosan mit?

– A Soproni Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakát végzem angol nyelven. Az intézmény is támogatja a sportot, hiszen az edzések miatt az órák többségére nem tudok bejárni, ezért egyéni tanrenddel végzem az iskolát. Összességében nagyon megszerettem Sopront, ha hosszabb idő után mentem haza Budapestre, már furcsa volt az ottani hangzavar…