A csodálatos trófeát a kor híres ötvösmestere, Schima Bandi alkotta meg. Magassága 84 centiméter, 6460 gramm ezüstöt tartalmaz. A korabeli vezetők a második világháború viharai között is meg tudták őrizni a serleget, amely az alszövetség megszűnése után a Győr–Moson–Sopron Megyei Labdarúgó Szövetség – jelen esetben igazgatóság – tulajdona lett.

A győztes csapatok nevét kezdetektől fogva rávésték a kupára. Az első név a Szombathelyi Vasutasé, a vasi gárda az 1926/27-es idény végén vehette át a serleget.

Soproni sikert egymásután két esztendőben is az SVSE révén ünnepelhetett a város és a megyei futballvilág: 1934-ben, majd azt követően 1935-ben is. A harmincas évek végén az alszövetségi bajnokok automatikusan egy osztállyal feljebb léptek, így 1939-ben a Soproni VSE folytathatta az NB II-ben.

A második világháború után a kétcsoportos első osztály alatt közvetlenül alszövetségi bajnokságokban játszottak a csapatok. Az 1945/46-os kiírást ismét a Soproni VSE nyerte meg.

Közigazgatási egységként 1950-ben hozták létre a megyerendszert az országban, így a következő idénytől labdarúgásban is megyei bajnokságot rendeztek.

Győr–Sopronban az 1953-as kiírásban két csoportban tizenkét–tizenkét csapat játszotta a bajnokságot tavaszi–őszi rendszerben. A két csoportelső a Győri Vörös Lobogó l, illetve a Soproni Lokomotív lett. A megyei döntőben végül a soproni gárda diadalmaskodott.

Ezt követően négy alkalommal olvasható a Soproni Textiles neve a serlegen (1962/63, 1970 tavasz, 1971/72, 1976/77), majd a nyolcvanas években kétszer (1981/82, 1988/89) a Soproni Postás nyert. A Soproni Távközlési SE egy alkalommal fejezte be elsőként (1991/92). A régi idők szelleme 1995/96-ban tért vissza a Soproni VSE-hez, a sort pedig az SC Sopron 2019/20-as sikere zárja.

Eddig tizennégy alkalommal került fel soproni klub neve a trófeára. 

Tekintse meg kvízünket!