Tanay István okleveles faipari mérnök több mint két évtizedig dolgozott a soproni városházán, ahol a műszaki osztály vezetője is volt, így több fontos városi beruházás tervezésében és kivitelezésében is közreműködött.

– Tanay Gergely nagyapám malomtulajdonos volt Szentmártonban, ami egykoron önálló település volt, ma Szombathely része, nevét mindössze egy utca őrzi – kezdte a nagyszülőktől családja történetét Tanay István. – Hatodik gyerekként született az édesapám, aki gyógyszerésznek tanult, diplomáját a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg, majd Szebellédy professzor munkatársa lett, akivel a gyógyszerész–kémiai tanszéken több közös vizsgálatot is végeztek. A háború alatt az orosz fronton szolgált, Kijevben a gyógyszerutánpótlás egyik szervezője volt, majd onnan hazatérve, már a háború után „begyűjtötték” úgynevezett „málenkij robotra”. Bevagonírozták, hogy a Szovjetunióba viszik, de még Erdély területén a marhavagon padlóját kibontva több társával együtt megszökött. Ezt követően került a soproni Szent Erzsébet Patikába, melynek a keresztanyja, Magyarország első diplomás gyógyszerésznője, Lenk Mária és férje, Lelovits József volt a tulajdonosa.

A nagymama, Lenk Alojzia családfája is visszavezethető egészen a 15. századig. A Lenk ősök vártulajdonos, bajor nemesek voltak, majd a család egyik ága az ausztriai Heiligenkreuzba költözött. Így kerültek egyre közelebb Magyarországhoz, Lenk Kajetán, Tanay István szépapja már Szombathelyen volt vendéglős, akiről feljegyezték, hogy minden hónapban vendégül látta a városban élő 1848-as öreg honvédeket.

Tanay István anyai nagyapja, dr. Tóth László ügyvéd is érdekes személyiség volt. Az első világháborúban tüzértisztként szolgált, majd bekapcsolódott előbb a helyi, majd az országos politikába is, így egyik közeli barátja volt többek között Bajcsy-Zsilinszky Endre is. A második világháborút követően a népbírósági kreált perekben sikeres védőügyvédként tevékenykedett, ezért meg is fenyegették: „Már készül a per maga ellen is” – mondta neki az egyik bíró.

Az 1947-es országgyűlési választáson az úgynevezett Barankovics Párt (Demokrata Néppárt) tagjaként országgyűlési képviselő lett. Hamarosan mindezt Rákosiék azzal „hálálták” meg, hogy minden vagyonát elvették, még az ügyvédi kamarai tagságot is megvonták tőle. – Apám fiatalon meghalt, az ötvenedik év sem adatott meg neki – zárta Tanay István. – Háború, fogság, államosítás, kisemmizés – mindez nyilván megviselte őt, de mély embersége példa volt számomra és mások számára is…

Családi háttér

 1944-ben született Szombathelyen. Édesapja gyógyszerész volt, édesanyja pedig vezette a háztartást, nevelte a három gyermeket. Felesége mérlegképes könyvelő, a GYSEV-en dolgozott. Lívia lánya Sopronban fodrász, István fiuk informatikus mérnök, a családjával együtt Bostonban él és dolgozik, Kinga lányuk Budapesten, a Századvég Alapítványnál irodavezető.